Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A háztartások tavaly jelentős mértékben halmoztak fel külföldi valutát, ez a folyamat azonban a rendelkezésre álló információk szerint már a harmadik negyedévben megfordult, a pénzügyi számlák adatai alapján pedig a lakosság az utolsó negyedévben 24 milliárd forint értékben használt fel külföldi készpénzt - hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Szakértők elképzelhetőnek tartják, hogy ez az összeg - legalábbis részben - akár napi kiadásokra is elfolyhatott, a hiányzó jövedelmet pótolva. A deviza egyébként tavaly (is) meglehetősen népszerű volt. Hitelen belüli aránya egy év alatt tíz százalékponttal emelkedett, év végén 53,5 százalékot tett ki. A betéteknél sokkal szerényebb volt a bővülés, de így is elmondható, hogy 2007-ben már az állomány közel 15 százaléka volt devizában (az euró bevezetésének közeledtével a tanácsadók a devizabetétek nagyobb térnyerését tartják indokoltnak). A devizaállományra vonatkozó adatokkal persze óvatosabban kell bánni, hiszen az értéket jelentősen befolyásolják az árfolyamok is. Az MNB például megállapítja, hogy a forint kisebb mértékű gyengülése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 37,1 milliárd forinttal növekedett 2007 negyedik negyedévében. Ugyanakkor a magánszemélyek a nyugdíjcélú megtakarításokon és az életbiztosításokon is vesztettek.
A tavalyi utolsó negyedévben - rögzítik a tájékoztatóban - a háztartások pénzügyi eszközei közül a forintbetétek, a készpénz, a befektetési jegyek, az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári követelések növekedtek jelentősen. Számottevő volt ugyanakkor a rövid lejáratú állampapírok eladása. Érdemes megemlíteni, hogy a harmadik negyedév után az utolsóban is nettó részvényvásárlók voltak a magánszemélyek, vásárlásaik azonban sokkal kisebb értéket értek el, mint amekkora veszteséget a teljes állományon elszenvedtek.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2007-ben a GDP 1,7 százaléka volt. Az utolsó negyedévben a szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási képesség a GDP 5,4 százalékát, a szezonálisan kiigazított finanszírozási képesség a GDP 1,5 százalékát érte el. Az előző két évben tehát a lakosság ilyen szempontból értékelt pozíciója folyamatosan romlott. A szezonálisan nem kiigazított nettó finanszírozási képesség 2005 végén még elérte a GDP 4,4 százalékát.
