Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai pénzintézetek a jelzáloghitel-piaci válság miatt emelkedő forrásköltségeket, valamint a kétségtelenül növekvő kockázatokat érzékelhetően szeretnék legalább részben továbbhárítani ügyfeleikre (Napi, 2008. január 23.). Az is nyilvánvaló viszont, hogy a verseny miatt ilyen lépésre senki sem szánja el magát szívesen elsőként. A hitelintézetek tehát egymást figyelik, amint pedig valamelyik nagyobb szereplő markánsabb szigorításra vagy hiteldrágításra szánja magát, nagy eséllyel akad követője. Az éles hazai verseny - állítják határozottan a CIB Bank szakértői - várhatóan nem engedi áthárítani a forrásköltségek emelkedéséből fakadó hitelezési spread-szűkülést, így az ügyfeleknek nem kell magasabb költségekkel szembesülniük. A jelenlegi helyzet azonban nemcsak a hitelfelvételt fontolgatók (vagy akár a törlesztőrészletük várható nagysága miatt aggódó adósok) számára elgondolkodtató. A befektetőknek sem árt kiemelten figyelniük a piaci helyzet alakulását.
A CIB-nél úgy látják, hogy a pénz- és tőkepiaci turbulencia hazai piacra gyakorolt hatásai közül talán a legfontosabb, hogy jelentősen lelassíthatja - talán átmenetileg vissza is fordíthatja - a befektetési alapok térnyerését. A korábban vártnál - tették hozzá - talán még élesebb küzdelem bontakozhat ki a forrásokért vívott harcban, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolhatja a magasabb jövedelmezőségű befektetési alapok értékesítését (ez persze párhuzamosan a betéteken bekövetkező jövedelmezőség csökkenésével és a hitelezési marzs szűkülésével általánosan ronthatja az összbanki jövedelmezőséget). Az, hogy mennyire lesz rövid vagy hosszú távú a jelenlegi pánik hatása, egyelőre nehezen prognosztizálható - állítják. A CIB azt mindenképpen jó tanácsnak tartja, hogy az előbb-utóbb mindenképpen bekövetkező eurócsatlakozásra felkészülve mindenki évről évre váltsa át a hosszú távú, forintban tartott megtakarításai 10-15 százalékát, ezzel porlasztva az árfolyamkockázatot. Így a csatlakozásig hátralévő mintegy hat év során hat átváltás történik, azaz hat árfolyam átlagából áll össze végül az átállási árfolyam (tehát tulajdonképpen egy árfolyam-diverzifikációról van szó). Ez a jelenlegihez hasonló jövőbeli forintgyengülések esetén nyújt védelmet.
Ez független a konkrét válságtól. Utóbbival kapcsolatban a banknál úgy látják, hogy rövid távon célszerű megszabadulni a részvénykitettségtől - legalábbis jelentősen mérsékelni a súlyát -, és átmenetileg inkább a kockázatmentes befektetésekbe (betétek, állampapírok), esetleg az ilyenkor biztonságot nyújtó nemesfémeket tartalmazó befektetésekbe (arany, platina) menekülni. Ebben a tekintetben - tették hozzá - nincs különbség fejlett vagy fejlődő (például Kína) piaci részvények között. A mai globalizált világgazdaságban, ahol minden mindennel összefügg, egyetlen tőzsde vagy piac sem tudja függetleníteni magát. Ennek megfelelően nemcsak a részvénypiaci, hanem az esetleges feldolgozóipari visszaesés miatti félelemnek betudhatóan a nyersanyagok értékének csökkenése is valószínűsíthető.
Az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya azt ajánlja, hogy kezdetben "partvonalról" érdemes figyelni az eseményeket és a pánik lecsengése után kezdeni óvatos, fokozatos vásárlásokba. Az elemző a magyar kötvényhozamok csökkenésére, a tőzsdeindex emelkedésére és a forint mérsékelt erősödésére éves, másfél éves távon számít. Úgy tűnik, hogy másutt ennél rövidebb lefolyásra számítanak. Az MKB Bank szakértői szerint a 2008-as év első felére nem ígér sok jót a részvénypiac, a gazdasági növekedés nem tükröződik a részvények árfolyamában, az amerikai ingatlanpiac esése tovább rontja a növekedési kilátásokat, lehúzza a belföldi fogyasztást. A befektetők a kockázatkezelők véleményére kiemelten figyelnek. Azt tanácsolják, hogy a hazai befektetőknek is célszerű átgondolniuk portfóliójuk kockázatosabb elemeinek súlyát és a nemzetközi bizonytalanságok mérlegelésével megfontolni megtakarításaik átmenetileg mérsékeltebb hozamú, alacsony kockázatú befektetésekbe, bankbetétekbe való helyezését.
A Raiffeisen Bank elemzése szerint az első negyedév folyamán a negatív makroadatok és vállalati számok miatt nem fog tudni "felállni" a piac (újra mélypontokat tesztelhet), erre március-április után kerülhet először sor. Középtávú kilátásaink (új makrogazdasági tények hiányában) továbbra is változatlanok, a nyári hónapok felé ismét emelkedő trend kialakulását várjuk. Ebben az értelemben a hosszabb távú részvénybefektetésekre jó belépési szinteket hoznak az előttünk álló hetek.
