Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GE Money megbízásából reprezentatív felmérésben tavaly szeptemberben öt ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország és Románia - felnőtt korú polgárait kérdezték meg arról, milyenek a lakáskörülményeik, mit változtatnának a lakásukon, minderre mennyi pénzt szánnának és milyen forrásból. Bár a piaci adatok azt mutatják, hogy a minőségi lakóhelyek iránti érdeklődés hazánkban is folyamatosan nő, a magyarok nagy része mégsem tervezi, hogy meglévő otthona helyett a következő három évben újat vásároljon vagy felújítsa azt - derült ki az adatok értékeléséből. Az előző év végén közzétett eredmények szerint az elkövetkező három évben a magyarok több mint fele inkább vagy egyáltalán nem tervezi, hogy új lakást vásárol vagy felújítja, fejleszti ingatlanát. A változtatásra leginkább a csehek, oroszok és a lengyelek készek, az ő esetükben a megkérdezettek több mint fele válaszolta azt, hogy a közeljövőben új ingatlanba szándékozik költözni, vagy javítani a meglévő minőségén. Az oroszországi polgárok egyértelműen nagyobb lakásra vágynak, a lengyelek jó befektetésnek gondolják a lakásberuházást, a csehek pedig elsősorban a minőségen javítanának.
Ingatlanvásárlásra vagy -felújításra a legkevesebbet Magyarországon költenének. A magyarok emellett gyorsan lebonyolítják a tranzakciókat. Ha elhatározzák, hogy továbblépnek, akkor többségük három hónapon belül megvalósítja elképzeléseit, egy évnél tovább csak elenyésző számban foglalkoznak honfitársaink a lakásvásárlási, netán -felújítási ügyekkel. A felmérésben részt vevő többi ország lakosairól kiderült, akár két évnél is többet szánnak otthonuk cseréjére. A románok 40 százaléka és a csehek egyharmada nyilatkozott így, de a lengyelek négytizedének is legalább egy évét igénybe veszi egy lakástranzakció lebonyolítása a döntéstől a befejezésig.
A kutatás adataiból kitűnik, hogy a lakásvásárlás finanszírozásával kapcsolatos tanácsért a közép- és kelet-európai polgárok döntő többsége a bankokhoz fordul. A megvalósítást illetően azonban a kép árnyaltabb, mert például a magyarok fele inkább saját megtakarításait használná fel a lakáskörülményei fejlesztéséhez, miközben egyharmaduk nem fordítaná e célra félretett pénzét. A megtakarítások lakáscélú felhasználásának szándékában az oroszok vezetnek, csaknem 70 százalékuk áldozná e forrásait egy jobb körülményeket biztosító otthon megszerzésére, a legkevésbé a csehek és a lengyelek hajlandók erre.
