Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjpénztári megtakarítás egyre nagyobb jelentőségét jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint öt évvel ezelőtt ez a konstrukció a lakosság nettó pénzügyi vagyonának mindössze 6,8 százalékát tette ki, az idei harmadik negyedévben pedig aránya már 18 százalék volt. Nyugdíjpénztárakba ráadásul – más pénzügyi eszközöktől eltérően – a tranzakciók alapján az évek során szépen, egyenletesen csorgott a pénz. Valószínűleg éppen ez a kedvező jelenség igazolja leginkább, hogy a lakosság nem tudatosan gondoskodik idősebb napjairól. A Budapest pénztárak szerint ennek az lehet az oka, hogy még az önkéntes pénztárakban is jelentős arányt képvisel az a rész, amit nem közvetlenül a tag fizet be, hanem a munkáltatója, és amit így kevésbé érez a megtakarító tudatos öngondoskodásnak. (A nyugdíj-előtakarákossági számla, a nyesz esetében nem ez a helyzet, de annak elterjedtsége még nagyon távol van a pénztárakétól.)
Az OTP pénztárai (is) azt tapasztalják, hogy a magánág tagjai esetében kevésbé érvényesül az öngondoskodás. Az önkéntes kasszánál – mondták el – korábban az volt a jellemző, hogy a közvetlenül a nyugdíj előtt álló korosztály tagjai általában az államtól várták a gondoskodást. Tavaly azonban mintha ez a tendencia megfordult volna. A befizetések és adó-visszatérítések azt mutatják, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások egyre népszerűbbek az idősebb generációk körében is. Az Erste pénztárak ügyvezető igazgatója, Mohr Lajos tapasztalata szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok tudatosabb ügyfelek, hiszen ebben az esetben a saját maguk vagy a munkáltatójuk által fizetett megtakarításról van szó.
Az Aranykor ügyvezetője, Kulyassa Krisztina szerint magán-nyugdíjpénztári tagok esetében az öngondoskodás és a tudatosság vizsgálata csak korlátozott mértékben lehetséges, mivel a magán-nyugdíjpénztári tagság a pályakezdők esetében kötelező, a nyugdíjjárulék bevallása és befizetése pedig a munkáltatók kötelezettsége. A tagok 2 százalékkal kiegészíthetik a havi tagdíjat, ezzel is növelve az egyéni számlát, amely összeg után 30 százalékos adókedvezményt vehetnek igénybe. Ezzel a lehetőséggel a tagság csak alig egy százaléka él. A hatályos magán-nyugdíjpénztári törvény alapján önkéntesen taggá válhatnak azok a pályakezdőknek nem minősülő természetes személyek, akik a 30. életévüket még nem töltötték be. A 2007. évi belépőknek 9 százaléka volt önkéntes döntés alapján belépő. Az önkéntes ágazatban Kulyassa is a tudatos megtakarítást tartja jellemzőbbnek, köszönhetően a tag és pénztár közötti közvetlenebb kapcsolatnak, továbbá az egyéni befizetések állami ösztönzésének. Figyelembe véve azt az önkéntes pénztári megtakarításokra jellemző trendet, hogy a nyugdíjba vonuláshoz közeledve a befizetések emelkednek – tette hozzá –, elmondható, hogy a megtakarítás tudatos.
A járadékbefizetéseket az Aegon tapasztalatai szerint is kevesen egészítik ki 10 százalékra, alighanem azért, mert erről a lehetőségről valószínűleg kevés információjuk van a pénztártagoknak. A nagy önkéntes pénztárakban Magyarországon kirívóan magas a tagdíjat nem fizetők aránya. (Ez nem így van a zárt pénztárakban, hiszen ott a hátteret adó munkáltatók fizetik a tagdíjakat.) Ez elsősorban annak a következménye, hogy a tagok több mint felét a multinacionális vállalatok alkalmazottai teszik ki, akik után a munkáltató fizeti a jövedelemcsomag részeként a tagdíjat. Mivel ezeknél a vállalatoknál sok a pályakezdő fiatal és nagy a fluktuáció, a vállalattól kilépettek még annyira fiatalok, hogy nyugdíjcélú öngondoskodásra nem gondolnak, és önszántukból kevesen folytatják az önkéntes pénztári számlájukra a befizetést. Az Aegon 35-40 év feletti egyéni belépői tudatosabbak viselkednek, ebben a korosztályban munkahelyváltás után is magasabb a fizetők aránya.
Elgondolkodtató, hogy a Honvéd Nyugdíjpénztár (a lapunknak nyilatkozók közül az egyetlen, amely – bár a nyílt működés felé is tett lépéseket – szinte munkáltatói kasszának tekinthető) tapasztalatai mennyire mások. Itt a tagok körében jellemzően ismert, hogy az önkéntes pénztári tagság az egyéni megtakarítás mellett egyfajta munkáltatói gondoskodás, béren felüli juttatás is. Megállapítható az is – tájékoztatták lapunkat –, hogy a kasszával szerződésben lévő nagy munkáltatók munkavállalóinak közel 50 százaléka tagja az önkéntes nyugdíjpénztári ágazatnak, ez az arány a szektorátlag közel kétszerese.
Borza Gábor, az ING Pénztárszolgáltató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a tudatosság növekedése ott érhető tetten, amikor kiderül, hogy a munkáltató nem utalt és a tagok érzékelik, hogy ez közvetlenül hat a nyugdíj-megtakarításukra. Ilyen esetben már lépéseket is tesznek a tagok, a pénztárak pedig segítik őket.
Nyugdíjpénztárak
2007. III. negyedév
Létszám Vagyon
ezer fő Idei változás (%) milliárd forint Idei változás (%)
Magán 2735 3,0 1920,7 20,7
Önkéntes 1312 –3,6 743,4 3,4
Forrás: PSZÁF
