Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) hosszú távú megtakarítási forma azoknak, akik nyugdíjjogosultságuk eléréséig - de legalább három évig - maguk kívánják kezelni nyugdíj-előtakarékossági befektetéseiket. A hazai lakosság konzervatív megtakarítói magatartása miatt szakértők már a konstrukció bevezetésekor sem jósoltak nagy sikert, hiszen ez az úgynevezett negyedik pillér a tudatos befektetőknek lehet vonzó. Számukra azonban visszatartó erő a túl hosszú időtáv. Ezen a helyzeten a 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetése sem változtatott, bár a nyeszt kínáló bankok - derül ki lapunknak adott válaszaikból - nem elégedetlenek. Különösen ilyenkor év végén gondolnak sokan arra, hogy kihasználják a nyeszben rejlő adókedvezmények lehetőségét is.
A Budapest Banknak (BB) is az a tapasztalata, hogy az év vége közeledtével jelentős az érdeklődés a termék iránt, amiben - tették hozzá - az is szerepet játszhat, hogy ezt a szolgáltatást jelenleg számlavezetési díj nélkül nyújtják. A nyesz népszerűsége az MKB Bankban az év során folyamatos volt, de úgy látják: az érdeklődés az év végéhez közeledve ugrik meg jelentősen. A BB-hez hasonlóan itt is arra számítanak, hogy a két ünnep közötti időszakban is sokan fogják felkeresni az MKB-t nyugdíj-előtakarékossági számla ügyében. A tavalyi tapasztalatok alapján az Erste Bank is azzal kalkulál, hogy az ügyfelek egy része csak a két ünnep között fizet be nyeszszámlájára. Az év folyamán az OTP Bankban - mint hangsúlyozták: meghirdetett megtakarítási csomagoknak köszönhetően - jóval egyenletesebben fektettek be az ügyfelek a nyeszre, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor az adóoptimalizációs lehetőség miatt itt is várják a két ünnep közötti megugrást.
A K&H Bank ezzel szemben azt érzékeli, hogy november végén, december elején tapasztalható szezonalitás, a két ünnep között nincs az átlagostól eltérő érdeklődés. Az elmúlt egy évben egyébként itt a nyeszen elhelyezett megtakarítások összege az ötszörösére növekedett, a számlák darabszáma pedig megduplázódott.
A nyeszt már korábban bevezető bankok egy része határozottan úgy látja, hogy a kamatadó bevezetése után növekedett a nyesz - mint kamat- és árfolyamnyereségadó-mentes befektetés - népszerűsége. Az OTP szerint erre bizonyíték, hogy a nyesz keretében az ügyfelek a maximális előtakarékossági támogatás igényléséhez szükséges összegnél nagyobb értékben vásároltak értékpapírokat. A BB-nek is sok az olyan ügyfele, aki nem csupán az adókedvezmény szempontjából optimális összeget helyezi el, a bankban nem ritkák a nagyobb volumenű nyeszmegtakarítások.
A nyugdíj-előtakarékossági számlán a BB által kínált befektetések közül legnépszerűbbek a garantált és a hosszú megtakarítási időtáv miatt a nagyobb árfolyam-ingadozású, de hosszabb távon nagyobb hozampotenciállal rendelkező (például részvény-) alapok. Ennél alacsonyabb kockázatú befektetési alapokat (kötvény, illetve ingatlan) is választanak a befektetők, főleg olyanok, akik csak néhány évre vannak a nyugdíjazástól és nem akarnak kockáztatni. A befektetések összetételét tekintve a legnagyobb arányt (96 százalék) a K&H-nál saját befektetési alapjaik képviselik. A OTP-nél nyitott nyesz esetében a befektetések csaknem 70 százalékát teszi ki befektetési alap, az állampapír aránya 17, a részvényé 8, míg a jelzáloglevélé 5 százalék. Az MKB is a tőkevédett alapok sikeréről számolt be. Úgy látszik tehát, hogy a nyesz esetében a magyarokra jellemző konzervatív befektetői szemléletet egyre inkább felülírhatja a racionalitás.
