Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az Inter-Európa Bank (IEB) beolvasztása mekkora falatot jelent a CIB-nek?
- Kétségtelenül különleges fejezet ez a CIB történetében, hiszen egyetlen nap alatt másfél évnyi lépést teszünk a fejlődés útján. Az IEB viszont megkapja a lehetőséget, hogy egyik pillanatról a másikra az ország egyik megkerülhetetlen bankjává váljon.
- Ezt elég furcsa megközelítésnek tartom, hiszen az IEB önálló szereplőként egyszerűen eltűnik. Az egyesített bank neve is CIB lesz…
- Semmit sem adnak ingyen. Az egyik ár valóban az, hogy az IEB mint brand megszűnik. Megmaradnak viszont a fiókok és a munkatársak, megmarad sok termék és sok minden az IEB-es kultúrából, úgyhogy minden arra utal, hogy megmarad az ügyfelek bizalma.
- Az egész folyamat előkészítése során folyamatosan azt hallhattuk, hogy nem lesznek fiókbezárások és elbocsátás sem, de ezt valahogy nehéz elhinni. Akkor ezen a téren milyen szinergiahatások érvényesülnek?
- Az együttesen 140 fiókból mindössze kettő található egymás közvetlen közelében. Ezeken a helyszíneken az egyiket nyilvánvalóan becsukjuk, de hogy melyiket, azt kizárólag szakmai szempontok alapján döntjük el. Fiókbezárásról jelenségszinten tehát nem lehet beszélni, ugyanis semmivel sem lesz több változás, mint amit a természetes fejlődés egyébként is magával hozna.
Egy fúzió során persze teljesen logikus elvárás, hogy az valamilyen előnnyel járjon. Nos, a mi esetünkben több mint kétszáz fő leépítése lehetséges szakmailag. Minthogy azonban egy igen erős és intenzív fejlődési szakaszban vagyunk, jövőre körülbelül kétszáz embert kellene felvennünk. Mindezek eredőjeként tehát a két bank egyesített idei és következő év végi záró létszáma gyakorlatilag azonos lesz.
- A fejlődés azonban fokozatos, a fúzió pedig most történik.
- A fúzió január 1-jével megvalósul, de azért nem megy minden varázsütésre, az IEB könyveit is például csak májusig kell lezárni. Az átmeneti időszakban ráadásul plusz erőforrásokra van szükség. Az egyesített banknak, amit az egyszerűség kedvéért nevezhetünk megerősödött CIB-nek, az is elemi érdeke, hogy a teljes ügyfélkörrel együtt tudjon működni.
- Hogyan akarják ezt elérni? Az IEB ugyanis szükségszerűen sokkal családiasabb volt, mint az ország egyik vezető bankjává fejlődött CIB.
- Lakossági és vállalati ügyfeleinket egyaránt folyamatosan tájékoztatjuk, és az eddigi visszajelzések alapján a fogadtatás egyértelműen pozitív. Az országban eddig már hét vállalati ügyféltalálkozót szerveztünk, amelyeken összesen kétezer - ma még IEB-es - partner vett részt. Hangsúlyoztuk többek között azt, hogy január 3-án a korábbi 35 helyett mintegy 140 fiók állhat majd a rendelkezésükre. Nem minden banknál történik meg, hogy gyakorlatilag a jogi fúzió pillanatában ugyanaz a szolgáltatási kör az egyesített hálózat minden egyes egységében elérhető. Bizonyára ezt sokan valódi versenyelőnyként élik meg.
- Biztosan be tudják fejezni addig az integrációt?
- Az ember készül az úszóversenyre, van, aki az öltözőben meggondolja magát, van, aki az ugródeszkáról is hátralép, de van, aki ellöki magát a trambulinról, innen pedig már nincs visszalépés. Mi, azt gondolom, már ugrunk, és remélem, hogy nagyon hamar kinn leszünk a vízből.
- Nem akarok ünneprontó lenni, de az IEB-nek akad olyan terméke, amelyik jobb a CIB hasonló megoldásánál. Mi lesz az eBrokerrel?
- Az eBroker ugyanezen a néven megmarad. Az integrált termékpaletta kialakításakor egyértelműen az vezérelt bennünket, hogy a legértékesebb előnyöket az ügyfelek a jövőben is élvezhessék. Fúzió esetén egyébként, legyen bár mindkét meglévő it-rendszer világszínvonalú, akkor is csak az egyik maradhat meg. Ezen a téren pedig - már csak a méretek miatt is, gondoljunk az eddig kezelt ügyfél-, illetve tételszámokra - alapvetően a CIB megoldása a logikus választás.
- Érdekes most visszagondolni arra, mennyire más pályát futott be a két bank. Ön szerint vajon miért így alakult ez a történet?
- Mindennek van oka és okozója. Úgy gondolom, hogy különböző időtávokon a különböző posztokon levőknek eltérő feladata és felelőssége van. Ha valaki hosszú távú fejlődési pályáról akar kérdéseket feltenni, azt javaslom, hogy a tulajdonosoknál kopogtasson. Ugyanez középtávon a felső vezetéshez kapcsolható, a mindennapokban pedig a középvezetőké és a munkatársaké a fő szerep. Ezt persze általánosságban mondtam.
- Akkor én is általánosságban kérdezem, hogy a "megerősödött" CIB-ben vajon nem akarnak-e a korábbinál nagyobb szerepet játszani a vezetésben a tulajdonosok?
- Nyilván Olaszországban is van munkamegosztás, és ott is kialakult egy új egyensúly. A nemzetközi divízió vezetésében inkább a korábbi Banca Intesa-szemlélet a meghatározó. Ennek pedig az a lényege, hogy hisznek a helyi menedzsmentben. Ez eddig eléggé bevált.
- A CIB szekere - mint a most nyilvánosságra hozott számaikból is látszik - valóban jól halad. Elégedettek a teljesítményükkel?
- A vállalati üzletág egésze jól teljesített, külön kiemelendő a projektfinanszírozás, valamint tovább erősödtek kapcsolataink a kis- és középvállalati szegmensben. A lakossági hitelezésben 5,3 százalékra sikerült növelni a piacrészesedést, míg a lakossági betétek esetében tartottuk nyolcszázalékos súlyunkat. Úgy gondolom, a jelenlegi piaci helyzetben ez nem kevés. Továbbra is jóleső érzéssel tekintünk arra, hogy a CIB Lízing immár hatodik éve magasan piacvezető. Összességében nyilvánvaló, hogy egészen más növekedési számokkal lehet most kalkulálni, mint az előző években. Az idén először kettőezer-milliárd forint feletti mérlegfőösszeg mellett - részben minőségi portfóliónknak köszönhetően - háromnegyed év alatt sikerült hoznunk a tavalyi egész éves, 100 millió eurós profitot. Mindezt pedig úgy értük el, hogy közben a fúziós munkák java részét is elvégeztük.
- A Raiffeisen és az Erste felröppent hírek szerinti esetleges egyesülése ismét alaposan átrendezheti majd a magyar piacot is. Hiába dőlnének tehát most elégedetten hátra, hogy biztosították ezüstérmüket, bármikor jöhet egy újabb kihívó…
- Hátradőlni sohasem szabad. Nagyon tömör a mezőny. Aki egyszer karba teszi a kezét, öt perc múlva már a többiek hátát szemlélheti. A higgadt szakmai megközelítés nem azt jelenti, hogy ha valaki a piacon a második, akkor övé az aranytojást tojó tyúk, harmadikként viszont világvégét kénytelen megélni. Ami viszont lényeges: olyan méretet, olyan piaci részesedést érünk most el, ami reális alapot ad arra, hogy hosszú évek távlatában kellő jövedelmezőséggel fenntartható növekedési pályán tudjuk tartani a bankcsoportot.
- Egyetlen dolog hiányozhat még: valószínűleg nem véletlen, hogy bankok biztosítót, biztosítók pedig bankot alapítanak. A CIB beéri azzal, hogy egy fia biztosítója sincs?
- Példa mindenre van. Arra is, hogy valaki alapít, és arra is, hogy valaki eladja a biztosítóját. Mi más utat járunk: olyan stratégiai fontosságú nagyágyukkal működünk együtt, mint a Generali és az ING.
- Erről valahogy eszembe jutott a jenalapú hitelezés. Már ketten is elindultak ilyen konstrukcióval a magyar piacon. A CIB tudomásom szerint fontolgatta ugyanezt, de eddig nem léptek. Várható, hogy a közeljövőben megjelennek ilyen termékkel?
- A jelenlegi filozófiánkba és üzletpolitikánkba ez most nem illeszthető be. Egyébként amint megjelent ez a termék a piacon, a pénzügyi felügyelet körlevélben hívta fel a figyelmet bizonyos addicionális kockázatokra. Úgy gondolom, ebben vannak olyan érvek, amelyeket hiba lenne lesöpörni az asztalról.
- A svájcifrank-alapú kölcsönöknél is nagy volt eleinte az aggodalom, mégis igen szép pályát futottak be. A lakossági kihelyezések szinte csak svájcifrank-alapúak. Nem túlzott az óvatosságuk?
- Azt gondolom, a svájci gazdaság - annak ellenére, hogy ez az állam nem tagja az eurózónának - ezer szállal kötődik az európai gazdasághoz. Az árfolyamok alakulása is kalkulálhatóbb, a frank kevésbé volatilis pályát fut be, mint a jen. Mi igyekszünk valóban felelős stratégiát követni, ami tekintettel van az ügyfelek szempontjaira is. Miközben nem gondoljuk, hogy az öt másodperces reklámban a teljes üzletszabályzatot le kellene vetíteni, máshol érzünk határokat. Meglehetősen heves vita után úgy döntöttünk, a jenhitel most egy kicsit ezen túl van.
- Ha már az ügyfelek iránti aggodalomnál tartunk: a betétmixeket - amelyek szerepelnek a CIB kínálatában és szintén kivívták a felügyelet homlokráncolását - tisztességes, a többség számára jól átlátható terméknek tartja?
- Emlékszem arra a vitára, amelyet magunk között folytattunk ennek a terméknek a bevezetése előtt. Való igaz, ezt a konstrukciót nem a pénzügyileg kevéssé tájékozott, kevéssé felkészült ügyfélkör számára találtuk ki. Mi úgy gondoltuk, hogy akiknek ezt kínáljuk, azoknak képesek leszünk elmagyarázni ennek a csomagnak a jellegzetességét, előnyeit és kockázatait. Az élet ezt igazolta is.
- Az üzletszabályzat közzétételéről szóló megjegyzés mögött talán nem alaptalanul sejtem a Gazdasági Versenyhivatal hitelkártyákkal kapcsolatos bírságolási gyakorlatának a kritikáját. Ezzel azonban nem érem be. Konkrétan: mit gondol a GVH eljárásáról?
- A fogyasztókat professzionálisan képviselő szervezeteknek nagyon fontos szerepük van. Egy versengő gazdaságban ez nem is kérdés. Ennek azonban Magyarországon még nincsenek nagy hagyományai. Az előbb arról beszéltem, hogy egy-egy terméknél keressük a korrektül vállalható határokat, amit például a betétmixnél is szerencsésen sikerült megtalálnunk. Ezt a gondolatot viszont nem tudnám így végigvinni a fogyasztóvédelem terén.
