Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mindenképpen üdvözlendőek a Polgári törvénykönyv jelzálogjogról, csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, valamint a közbeszerzési törvény módosításáról szóló javaslatai, amelyeket nyár elején fogadott el a parlament. Ezek a változások ugyanakkor nem orvosolják a legégetőbb gondokat, amelyekkel évek óta küzd az építőipar - mondta lapunknak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, aki egyúttal a Magyar Építő Zrt.-t is irányítja. Az egyik legnagyobb problémát a köznyelvben körbetartozásként emlegetik, bár a szakember szerint a lánctartozás kifejezés sokkal jobban tükrözi a helyzetet. Ennek a felszámolását célozza az említett módosítások egyik eleme, amely szerint az építési szerződés alapján építési-szerelési munkát végző vállalkozó jelzálogjogot jegyeztethet be a megrendelő ingatlanára - ahol a munkavégzés történik - a vállalkozói díj mértékéig, vagyis a megbízó nem tudja használni, hasznosítani az ingatlant, amíg ki nem elégítette a vállalkozót.
Az elnök szerint az előírás végre egy jó lépés a rosszhiszemű megrendelőkkel szemben. Korábban a kormányzat - a szakma megkérdezése nélkül - inkasszóval és kötelező akkreditív nyitásával akarta megoldani ezt a kérdést, ami teljesen alkalmatlannak bizonyult a célra. Ez csak az építőiparban érdekelt cégek kitettségét fokozta volna, indokolatlan többletterhet róva rájuk. A fent említett módosítások esetében viszont más a helyzet, az ágazat képviselőit bevonják az előkészítésbe, tehát a jogalkotó nem állította kész helyzet elé az érintetteket. Az új szabályok fontosságát jelzi, hogy az egyeztetések során valamennyi parlamenti párt tárgyalópartner volt. El tudtuk magyarázni, hogy mi miért nem jó - fogalmazott az elnök -, aztán a megállapításaink figyelembevételével tette meg a lépéseket a parlament.
Az első lépésen tehát túl vagyunk, de további intézkedéseket kell megvalósítani a lánctartozások felszámolása érdekében. Például fel kellene gyorsítani az építési perek bírósági átfutását. Ma sokszor évekig húzódik egy ügy, és ha az adott vállalkozás meg is nyeri a pert, könnyen lehet, hogy a nem fizetésből adódó kára miatt akkor már nem lesz működőképes. Felül kellene vizsgálni továbbá az indoklás nélkül lehívható bankgarancia intézményét, hiszen az erőfölénnyel való visszaélésre ad lehetőséget a megrendelő számára.
Visszatérve a közbeszerzésekhez - figyelmeztetett az elnök - körültekintően kell a jövőben eljárni, mert jönnek az uniós pénzből megvalósítató utófinanszírozásos munkák. Ez különösen nagy gondot jelenthet, hiszen ha a teljesítés bármilyen okból problémás, akkor a pénzt vissza kell fizetni, ez pedig már nemzetgazdasági kárt okoz. Meg kell említeni, hogy az irreális árverseny is közrejátszik a lánctartozások felduzzasztásában. Egyes cégek csak azért, hogy hozzájussanak a megrendeléshez, indokolatlanul alacsony áron vállalják el a megbízásokat, a befolyó összegből pedig képtelenek kifizetni a beszállítóikat, alvállalkozóikat. Ebben a kérdésben az állam felelőssége is jelentős, amely sokszor olyan árat szab meg és fogad el - emelte ki az elnök -, amennyiért gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani az adott munkát.
