A kelet-közép-európai bankrendszer eszközállománya 2006 és 2014 között éves átlagban 17,9 százalékkal fog nőni – állítja az European Financial Management & Marketing Association (EFMA) és a ZEB közös kutatása. A 2007-ben már másodszor megjelent felmérés szerint a régión belül a közép-európai államok egyre jobban lemaradnak majd a fejlődésben: míg a térség öt országa (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) összességében 14 százalékos éves átlagos növekedés elé néz, a délkelet-európai országokban 15,7 százalékos fejlődés valószínűsíthető, míg a korábbi Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamaiban 22,1 százalékos éves növekedés várható.
Ami érdekes: a régióban működő jelentősebb bankok eltérő válaszokat adnak erre a kihívásra. A kutatás szerint számos olyan bankot találunk, amely viszonylag komoly piaci részesedéssel rendelkezik korábbi kulcspiacain, ám a jövőbeli siker érdekében hajlandó volt arra, hogy – akár kisbankok felvásárlásával is – új területeken jelenjen meg. Az elemzés ezen bankok közé sorolja például az OTP-t: a pénzintézet 2004-ben négy országban volt jelen, amelyekben együttesen 12,5 százalék körüli piaci részesedéssel bírt. Idén februárra ez kilenc országra bővült, ám az összesített piaci részaránya az érintett piacokon 7,5 százalékra csökkent. A régióban a legtöbb (14) piacon a Raiffeisen van jelen, míg a második legnagyobb piachalmozó az UniCredit, 13 célpiaccal.
A másik, jól kitapintható stratégia képviselői csak akkor lépnek tovább, ha a korábban elért piaci részesedésüket nem erodálja az új piaci jelenlét. A belga KBC, a K&H Bank anyacége például a vizsgált több mint három év során csak eggyel növelte azon térségbeli országok számát, ahol piacra lépett, míg az Erste, amely három országban jelent meg a vizsgált időszakban, kínosan ügyelt arra, hogy a célpiacokon a részaránya ne süllyedjen 15 százalék alá. Persze az új idők szele itt is hozhat változásokat: a KBC a napokban vásárolt 761 millió dollárért Oroszországban bankot. A növekedési kilátások kapcsán mind többen osztják Herbert Stepic, a Raiffeisen International Bank-Holding AG elnök-vezérigazgatójának azon véleményét, mely szerint erőteljes oroszországi jelenlét nélkül a jövőben aligha képzelhető el komoly régiós pozíció. Összességében az irányt jól mutatja, hogy a Közép-Európában 36,7 százalékos piaci részesedéssel bíró öt nagy univerzális bank (UniCredit, Erste, Raiffeisen, KBC és SocGen) mindössze 5,3 százalékos részesedéssel bír a FÁK-országokban.
Akárhogy is, a ZEB kutatásai szerint a régión belül a sikert a viszonylag nagy méret és a lakossági hitelezési területen elért domináns szerep biztosíthatja. A 2003–2005-ös időszakban a nagy univerzális bankok, illetve a fogyasztási és autóhitelezéssel foglalkozó cégek tudták a legjobb, 26,0, illetve 28,2 százalékos tőkearányos jövedelmezőséget (ROE) felmutatni, a döntően vállalati finanszírozásra szakosodó hitelintézetek a 18,8-es ROE-szintjükkel alaposan elmaradtak ettől. A növekedési potenciál adott. Mint azt Bába Ágnes, a K&H vezérigazgató-helyettese a régió bankrendszeréről tartott bécsi konferencián elmondta, a magyar háztartások 54 százaléka rendelkezik bankkapcsolattal, szemben például a 64 százalékos csehországi vagy éppen a 94 százalékos osztrák aránnyal.
