Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a hitelvolumen meghatározó részét adó lakáshitelek esetében a növekedés 2006-ban megtört. Ez az OTP Bank szakemberei szerint alapvetően a lakáspiac helyzetével, a korábbi években tapasztalt felfutással és a lakásárak stagnálásával magyarázható, a kormányzati intézkedések átmeneti kedvezőtlen hatásai másodlagosak. Az egyéb lakossági hiteltermékeket tekintve azonban a legnagyobb magyar bank esetében szintén a korábbi növekedési ütem jelentős lassulását tapasztalják. A február közepéig rendelkezésre álló adatok alapján még nem rajzolódik ki egyértelmű kép, de az OTP Bank megítélése szerint a lakosság némileg óvatosabbá vált a hitelfelvételekkel. Az óvatosság vélhetően nem független a nettó bérek év eleji csökkenésétől és a hatósági (szabályozott) árak számottevő emelkedésétől.
A CIB Bank szerint az idei bizonytalanság elsősorban abból származik, hogy a megszorító intézkedések hitelfelvételi hajlandóságra és képességre gyakorolt hatását nagyon nehéz felmérni. A pénzintézet ezzel együtt a lakossági hitelpiacon általában 15-20 százalékos növekedést vár. Véleményük szerint a megszorító intézkedéseknek feltehetőleg a lakáshitelek piacán lesz kisebb a hatása, de a CIB is arra számít, hogy a hitelfelvevők óvatosabbak lesznek, és lakás vásárlása esetében igyekeznek a saját erő arányát növelni. A K&H Bank azonban már érzi a megszorítások hatását, de ennél határozottabb jelenségnek vélik a hitelek egy éven belüli szezonális változását: a lakáshitelek igénylése tavasszal ugrik meg, a fogyasztási kölcsönöké meg inkább év végén, az ünnepek közeledtével. Az Erste is hasonlóan nyilatkozott: a jelzálog-fedezetű hitelek igénylésekor a január és a február a gyenge hónapok közé tartozik, ezekből a havi adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, fogyasztási hiteleket pedig az ügyfelek leginkább decemberben vesznek fel, a karácsony közeledtével. Januárra a hitelfelvételi kedv visszaesik, és általában tavasszal kezd újra jelentősen emelkedni az igénylések száma. A Citibank a lakossági személyi kölcsönök terén a januári–februári időszakban a kereslet kismértékű csökkenését tapasztalta, ezt részben a szezonalitásnak tudják be, de szerintük is közrejátszhat már a megszorítások miatt felmerülő óvatosság is. Az év hátralévő részében a bank a volumenek növekedését várja.
Tóth Viktor, a Budapest Bank (BB) áruhitel üzletágának vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a jelzáloghitelek területén nem érzékelhető változás a megszorítások hatására. Nem változott a hitelfelvételi kedv az ügyfelek körében. A BB számára mindenesetre az év eleje várakozásokon felüli eredményekkel indult az áruhitelezés területén. Márciust várják fordulópontnak, mint azt a hónapot, amikor már biztosan kézbe kapja minden fogyasztó az emelt közüzemi számláit. Az MKB Banknál – válaszolták érdeklődésünkre – változatlanul igen élénk a kereslet a jelzálog-fedezetű, különösen a lakáscélú hitelek iránt, ezt azonban ők igen kedvező hitelajánlatukkal magyarázzák. Feltételezésüket az elmúlt év novemberétől kiemelkedő keresletélénküléssel járó piaci fogadtatás támasztja alá.
Az Inter-Európa Bank lakossági üzletágvezetője, Pablo Fritz szerint az idén januárban a fogyasztási hitelek visszaszorulása figyelhető (állományi arányát tekintve 5-6 százalékot is elér a csökkenés), de ezt ellensúlyozta a lakáshiteltermékek értékesítési lendülete – az előző év januárját alapul véve. A nem lakáscélú hiteleken belül tavaly a kedvező kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya növekedett, és 2007-ben az OTP e tendencia folytatódását prognosztizálja.
