Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OTP Bank tapasztalatai szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága 2006 első felében stagnált, az azóta eltelt időszakban pedig kissé mérséklődött. Lényegében hasonló tapasztalatai vannak a K&H Banknak és a Citibanknak is. A CIB Bank azonban semmilyen visszaesést nem észlelt, és ez a vélemény nem áll egyedül. A megszorítások ugyanis – fejtette ki Bartha Ákos, az MKB Bank főosztályvezetője – február-március hónapban éreztetik először a hatásukat. A szakember szerint azonban az azért jelzésértékű, hogy a tavaly novemberben a lakossági forrásokért, különösen a banki betét típusú megtakarításokért kibontakozó árazási verseny 2007-ben nemhogy alábbhagyott volna, hanem még tovább élesedett is.
Az akció még az egyébként nem túl optimista OTP esetében is rendkívül sikeres volt. A legnagyobb magyar bank február elején lezárult betétakciója közel 100 milliárd forint lekötést eredményezett. A megtakarítások az elmúlt év végi állapothoz képest a közép- és nagyvállalati ügyfélkörben is nőttek. A vállalati ügyfelek által az Erste Bankban elhelyezett betétek állománya az eltelt közel két hónap alatt több milliárd forinttal növekedett. A CIB betéti kampányát azért tartja sikeresnek, mert kifejezetten sok új ügyfél vitte megtakarításait ennek hatására a bankhoz. A Budapest Bank – hangsúlyozta Szimeonov Angel, a befektetési szolgáltatások üzletágának vezetője – elsőként vezette be tömegtermékként a lekötött betét plusz befektetési alap kombinált megtakarítási formát, az azóta eltelt több mint másfél év során az ügyfelek ebbe milliárdos nagyságrendben helyeztek el pénzt. A bank a kombinált konstrukció kamatát a közelmúltban emelte 12 százalékra, aminek eredményeként hetente százmilliós nagyságrendű új megtakarítást helyeznek el a konstrukcióban az ügyfelek. Az UniCredit Bank január 2-ától a megtakarítási piacon – mondta Komócsi Sándor ügyvezető igazgató – egyedülálló betéti terméket kínál ügyfelei számára, amellyel nemcsak kiemelkedő kamat érhető el, de a pénzhez a futamidő alatt kamatveszteség nélkül is hozzá lehet jutni. Az elmúlt másfél hónapban sok ezer ügyfél választotta ezt a terméket, és hetente több milliárd forintot helyeznek el az ügyfelek ebbe a megtakarítási formába.
Persze nem mindegy, hogy a bankoknak akcióikkal új pénzt sikerül bevonniuk vagy esetleg ugyanazon szelet tortáért folytatnak késhegyig menő küzdelmet. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy inkább az utóbbi jelenség az igaz. A piacot aktívan figyelők – fejtette ki Bőczén Patrik, a Raiffeisen termékfejlesztési csoportvezetője – forrásaikat bankból bankba helyezik át az éppen aktuális akciós betétekbe. Mint hozzátette: a megszorítások hatását is figyelembe véve nem lehet arra számítani, hogy a piacra jelentős mennyiségű új megtakarítás lépne be. 2007-ben tehát várhatóan nagyobb szerepe lesz a már piacon lévő megtakarítások bankok közötti átrendeződésének. Nem véletlen, hogy éppen mostanában jelentek meg azok a termékek, amelyek kifejezetten a régi ügyfelek megtartását célozzák.
Arról, hogy az ezen a téren ringbe szálló szereplők valójában mekkora jövedelmezőségi áldozatra kényszerülnek (vagyis ténylegesen mennyire éles a verseny), a különböző szereplők véleménye lényegesen eltér.
A Citibank szerint a meghirdetett akciók jellemzően friss pénzre és csak 2-3 hónapra szólnak. Az állampapírhozamok feletti betéti kamatokon – mondták el – a bankok rendszerint veszítenek, de ezt ügyfél-akvizíciós költségnek tekintik. Az ilyen betétek az első kamatperiódust követően azonban rendszerint úgyis átárazódnak, és „normál” kamatszinten futnak tovább. Az Inter-Európa Bank (IEB) lakossági üzletágvezetője, Pablo Fritz szerint az akciós kamatokat minden esetben más díjtételeken beszedett költségekkel, jutalékokkal együtt kell értékelni, ami ráadásul gyakran még jelentős arányú devizakockázattal is kiegészül. Az Erste új lakossági üzletágvezetője, Sztanó Imre azonban úgy véli, ma már nem lehet „becsali” kamatokról beszélni, az ügyfelek hozzászoktak ahhoz, hogy figyelni kell az apró betűt is. Ha egy bank – állította – magasabb kamatot kínál az ügyfélnek, mint amennyit ő kap ugyanazért a pénzért a bankközi piacon, akkor egy másik termék nyereségéből próbálja fedezni a magas betéti kamaton elszenvedett veszteségét. Komócsi szerint ezek az akciók nem is nyújthatnak az ügyfelek számára tartósan kiemelkedő kamatot, hiszen lehetetlen hosszú távon a piaci szintet jelentősen meghaladó kamatok fizetése.
Bartha Ákos úgy véli, a jóval a bankközi kamatlábak feletti betétikamat-ajánlatok mögötti áráldozat kompenzálásaként az ajánlatok rendszerint hosszabb távú lekötésekkel kombináltak vagy az elsődleges bankkapcsolat feltételeinek teljesítéséhez kötöttek vagy csakis és kizárólag új források bankhoz csatornázásáért járnak.
Azt sem könnyű megítélni, hogy a betéti kamatok esetében milyen szint tekinthető reálisnak. Régebben már az is különös volt, ha egy bank akár kamatajánlatával (persze alulról) megközelítette az állampapíroknál elérhető hozamot. Pablo Fritz szerint ez azt az időszakot jellemezte, amikor a magyar államháztartás költségvetési szerkezetének egyensúlyi (talán inkább egyensúlytalansági) helyzete égetően szükségessé tette a mind nagyobb állományok gyűjtését. Ez több évig furcsa helyzetet eredményezett, hiszen az állampapírok kockázatmentessége negatív előjelű súlyként szerepelt az árazásban, ami nyilvánvaló önellentmondás. A szakember szerint a rendes kerékvágásba való visszatérés Magyarország országbesorolásának fokozatos javulásakor kezdődött, amikor már kedvezőbb források is az MNB rendelkezésére álltak, illetve az alacsonyabb kamatszinttel árazott termékekkel is keresetté lehetett tenni a külföldi befektetők előtt a magyar papírokat.
