Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A csődtörvény munkaügyi tárca által kezdeményezett módosítása a Magyar Bankszövetség álláspontja szerint rendkívül káros következményekkel járna. A javaslat – amely szerint a zálogjogosult csak a bevétel felére jogosult, de erre is csak akkor, ha a jelzálogjogot a felszámolási eljárás megindítását megelőzően legalább egy évvel kikötötték – egy régebbi (nemkívánatos) helyzetet állítana vissza. Az új rendelkezések – mondta el Auer Katalin, a szövetség jogtanácsosa – nemcsak a banki vállalati finanszírozást sújtanák, hanem a vállalkozások egymás közötti hitelezését is. Az Európában már sehol sem létező 50 százalékos kielégítési korlátozás – tette hozzá – leginkább a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét nehezíti meg, amelyek összességében a legnagyobb foglalkoztatók a munkaerőpiacon. Elnehezül a vállalkozások hitelfelvétele, hiszen a módosítás következtében egységnyi hitel mögé kétszeres fedezetet kell állítani.
Az új rendelkezés miatt a zálogjogot a hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló uniós irányelv (CRD) rendszerében nem lehetne, vagy csak korlátozott mértékben hitelkockázat-csökkentő biztosítékként figyelembe venni. Emiatt a hitelező bankoknak ugyanakkora hitel kihelyezéséhez magasabb tőkével kell majd rendelkezniük, ami szintén drágítja a hitelezést, nemzetközi szinten pedig a hazai bankok emiatt jelentős versenyhátrányt szenvednek el – állítják a bankszövetségnél.
A Magyar Bankszövetség véleménye szerint az 50 százalékos szabály visszaállításából nem származna olyan nagyságrendű bevétel, ami a munkavállalók problémáját megoldaná, ehelyett a Bérgarancia Alap, illetve a Munkaerő-piaci Alap gazdálkodásának felülvizsgálatát javasolják. A Munkaerő-piaci Alap bevétele mintegy 275 milliárd forint a munkaadói és munkavállalói járulékból és egyéb költségvetési befizetésekből. Ennek egy igen kis töredéke, az előterjesztés által is elismerten évi mintegy 5 milliárd forint a bérgarancia-kifizetés. Azonban a felszámolás alatt álló vállalatok esetében ez az összeg is körülbelül egymilliárd forintnyi visszafizetéssel csökken. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálatai során ezzel szemben megállapította, hogy a Munkaerő-piaci Alapból évente növekvő mértékben jelentős pénzeszközt vonnak ki egyéb költségvetési célokra. A bankszövetségnél azt mondják, hogy a költségvetési érdekek semmiképpen sem indokolhatják más jogintézmények ellehetetlenítését.
A hitelfelvétel megnehezítése miatt ugyanis – hangsúlyozta Auer – a még életben tartható vállalatok sokasága szűnhet meg, amit a Munkerő-piaci Alap munkahelyteremtő támogatásokkal ellensúlyozhatna.
