Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az októberi megtorpanást követően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint a háztartásoknak nyújtott hitelek állományánál folytatódott az évek óta tartó növekedési tendencia, az állomány 54,6 milliárd forinttal, 4731,2 milliárd forintra emelkedett. A növekedésből 52,1 milliárd forint volt a devizahitelek állományváltozása, melyből 97,8 milliárd forintot tett ki a tranzakció, 45,6 milliárd forintos csökkenést pedig az árfolyamváltozás eredményezett. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya novemberhez képest tovább (41,8 százalékról 42,4-re) emelkedett. Ez az arány az elmúlt két évben folyamatosan nőtt, tavaly év végén több mint háromszorosa volt a 2004. decemberinek. A háztartások által a monetáris pénzügyi intézményeknél elhelyezett betétek állományának júliusban kezdődött csökkenése novemberben megállt. Decemberben jelentősen, 243,7 milliárd forinttal 5932,4 milliárd forintra emelkedett az állomány, meghaladva ezzel a júliusi (a kamatadó bevezetése előtti) szintet. A betétállomány jelentős növekedése a jegybank szerint a december végi jövedelemátutalásoknak, de néhány bank betétlekötési akciójának is köszönhető.
A háztartások pozíciója azonban a decemberi jelenséggel (a jelentős betételhelyezés mellett érdemes az árfolyamváltozás hitelállományt apasztó hatására is gondolni) együtt is egy év alatt mintegy 680 milliárd forinttal romlott. A betét- és a hitelállomány növekménye között ugyanis ennyi a különbség – az utóbbi javára. Az év végi folyamatok hatására azonban legalább a hitel–betét mutató 82,4 százalékos rekordnagysága 80 százalék alá csökkent. A közelítésnél látható tendencia azonban 2006 decemberében valószínűleg csak átmenetileg tört meg. A betétállománynál tapasztalható megugrás ugyanis nem csökkenő hitelfelvételi kedvvel párosult. Az összesített adatok alapján azonban úgy néz ki, hogy a karácsonyi bevásárlásokat a háztartások a korábbi években tapasztaltnál mintha kevésbé finanszírozták volna hitelből. Az adatokat részletesen vizsgálva megállapítható: a visszaesés különösen éppen a fogyasztási kölcsönöknél érhető tetten. A háztartásoknak nyújtott hiteleken belül a lakáscélú hitelek részaránya alig változott, decemberben 57,1 százalék volt, az állomány 34,3 milliárd forinttal emelkedett. A lakáscélú hiteleken belül a devizahitelek aránya 33,8 százalékot tett ki. A fogyasztási célú hitelek súlya a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül 36,1 százalékra rúgott, az állomány 24,3 milliárd forinttal emelkedett. A fogyasztási hitelek esetében 57,7 százalék volt a devizahitelek részaránya. A hiteleknél már régóta (kissé egyébként már csökkenő ütemben) zajló átrendeződés a betéteknél is megkezdődött. Itt is egyre nagyobb teret nyer ugyanis a deviza. Ezt jól mutatja, hogy miközben a betétállomány egy év alatt nem egészen öt százalékkal gyarapodott, a devizabetétek majdnem harmadukkal nőttek.
Az OTP Bank elemzési központja szerint a magas éves átlagos infláció miatt 2007-ben viszonylag alacsony lesz a reálkamatszint, aminek azonban a hazai megtakarítói pozíciókra nem lesz jelentős hatása. A forintreálkamat ugyanis – fejtették ki – a devizaforrások könnyű elérhetősége miatt a magánszektor felhalmozási-megtakarítási döntéseit csak csekély mértékben befolyásolja, a kamatszint inkább a vagyonszerkezet denominációs összetételét befolyásolja (a lakosság és a vállalatok is jellemzően devizában adósodnak el, míg a háztartási megtakarítások inkább forintban vannak). A legnagyobb magyar banknál úgy látják, hogy az unió gazdaságának 2005 második felétől tapasztalható élénkülése következtében a hazai bankszektortól felvett vállalati hitelek volumene és bővülési üteme érdemben emelkedett, de 2007-ben a bankszektornak a vállalati szektor esetében is a hitelkereslet mérséklődésére kell számítania, mert a kedvező külső konjunktúra fennmarad ugyan, de a hazai kereslet visszaesése várhatóan a csökkenés irányába hat.
