Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint tavaly a harmadik negyedévben az előző évhez képest már nagyobb ütemben nőtt a bankok jutalék-, mint kamateredménye. Ez akkor is figyelemre méltó jelenség, ha a dinamika mindkét vonatkozásban csekélyebb a korábbinál. Nyilvánvaló, hogy a díjbevétel alakulását jelentősen befolyásolta, hogy a bankadó megjelenése óta a pénzintézetek elég serényen emelték jutalékaikat. Ez már a bevezetés évében jól látszott (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 24., 7. oldal), de az azóta eltelt időt sem töltötték tétlenül a bankok. Az idei díjváltoztatást (NAPI Gazdaság, 2007. január 2., 4. oldal) is figyelembe véve a legnagyobb magyar banknál az aktív számlahasználók költségei két év alatt majdnem 30 százalékkal nőttek. Az OTP ez idő alatt kétszer is elég jelentősen drágított. Az előző metódus alapján (havonta két saját bankjegykiadóból való kisebb összegű készpénzfelvételt, bankon belüli 50 ezer forintos hiteltörlesztést, három közüzemi megbízást, továbbá 20 ezer forintos bankon kívüli utalást és kártyahasználatot vettünk alapul) az Ersténél az áremelkedés mintegy 15 százalékos volt. A CIB Bank ugyan csak egyszer emelt, de a tehernövekedésben így is sikerült még az OTP-t is megvernie. A drágulás mértéke alapján az általunk vizsgált hitelintézetek közül azonban a pálmát egyértelműen a Budapest Bank viszi el, amelynél az előbbi módon számolt ügyfélterhek (kétszeri díjemelés következtében) csaknem 50 százalékkal emelkedtek. Ez a viszonylag óvatosan lépkedő Raiffeisen Banknál is meghaladta a 40 százalékot. A hitelintézet a Mindennapok és a Lendület számlacsomag havi díját inkább csak jelképesen növelte, az átutalásoknál pedig a felszámított minimumot hizlalta 150 forintról kétszázra, de megszüntette a bankkártyáknál a korábbi díjmentességet, ami önmagában is jól megdobta a terheket. A táblázatunkban szereplő bankok közül csupán a HVB Bank nem emelt. Persze akad olyan hitelintézet is, ahol a díjnövelés inkább csak kis kiigazításnak minősíthető.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a drágulás igazán a hagyományos ügyintézésre és bankszámlákra igaz. Szinte nincs viszont olyan bank, amely ne kínálna a „normál” megoldásnál sokkal kevesebbe kerülő online számlacsomagot, de ez az eltérés a tranzakciók módja szerint talán még ennél is nagyobb. Aki tehát figyel bankköltségeire, az ma már biztosan nem ad papíros megbízást fiókban. A nettől idegenkedőknek is van spórolási lehetőségük, hiszen használhatják a telefont.
A kondíciók között egyébként nem csak ilyen eltérések akadnak. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Citibank szinte minden szolgáltatást ingyenesen, illetve kedvezményes díj ellenében biztosít azoknak a magánügyfeleinek, akik legalább 1,5 millió forintot tartanak a banknál. Ez első hallásra a nagyon alacsony látra szóló kamatok miatt még így sem tűnik jó üzletnek, de a képet jelentősen szépíti, hogy a hitelintézet a folyószámlák, megtakarítási számlák, pénzpiaci indexált számlák, lekötött betétek, befektetési számlák és az állampapír-befektetési számlák átlagegyenlegét is figyelembe veszi – függetlenül a számla devizanemétől.
Elsőre talán apróságnak tűnő feltétel, hogy a minimálisan felszámított összeg mellett a bankok meghatározzák-e a maximumot is. Ezen a téren pedig az utóbbi időben elég jelentősek a módosítások – mindkét irányban. Míg ugyanis az OTP (több más pénzintézethez hasonlóan) emelt ezen az értéken, addig a HVB az igényesebb számlákat nyitóknál éppen bevezette, míg a Dresdner egyenesen eltörölte ezt.
