bankok igyekeznek megakadályozni a tartozások „elszaladását”, ezért a törlesztésnél már a kis késésekkel is kiemelten foglalkozhatnak. Az Erste Bank néhány napos fizetési késedelem után telefonon felkeresi az ügyfelet, majd levélben is felhívja a figyelmét a törlesztés elmaradására. Ezt a kört rövidesen sms-értesítés is kiegészíti majd. A HVB és a CIB Bank is többlépcsős, egymásra épülő tevékenységekből és folyamatokból álló monitoringrendszert alakított ki a portfólió minőségének megőrzése érdekében. A rendszer részét képezi például a pénzügyi adatok elemzése, a fedezetek kontrollja. A K&H Banknál is gondosan vizsgálják a korai figyelmeztető jelek felbukkanását, legyenek ezek külső (makrogazdasági, iparági és más faktorok), vagy belső (pénzügyi, piaci, vevői és szállítói kapcsolatok, vezetési tényezők) okokra visszavezethetők. A pénzintézetnél az esedékes és lejárt tőke-, kamat- és díjköveteléseket napi szinten ellenőrzik. Rendszereik automatikusan generálják a felszólító leveleket és küldenek figyelmeztetést az ügyfélkapcsolati menedzsereknek. A problémás hitelek kezelésében – mondták el lapunknak – sok mindent átvettek az anyabankjuktól, a belga KBC-től, és ezt ötvözték a helyi szakismerettel. A legfontosabb cél: a hitelügylet mielőbbi intenzív kezelése. Úgy vélik ugyanis, hogy az első napok döntései sok mindent meghatároznak a későbbi eredményt illetően.
Az OTP Bank a veszélyeztetett megtérülésű ügyletek kiszűrését megfelelő matematikai-statisztikai módszerek kidolgozásával és havonta automatikusan lefutó programmal kontrollálja. A rendszer – amennyiben az ügyfél pénzügyi, gazdasági, jövedelmi, illetve viselkedési adataiban meghatározó változás következik be – itt is figyelmeztető jeleket ad a referens számára. A számlavezető rendszerek is folyamatosan figyelik az ügyfél fizetési kötelezettségének esedékességét és annak teljesítését, probléma esetén azonnal megy a vészjelzés. Az ügyletek ilyen jellegű figyelését a bank kiterjesztette a mikro- és kisvállalkozói szegmensre, valamint a közép- és nagyvállalati ügyfelekre is. A nagyobb ügyfelek gazdasági teljesítményét negyedévente külön is értékelik az ügyfél által benyújtott nyersmérleg, főkönyvi kivonat, illetve egyéb analitikus nyilvántartások alapján.
A Raiffeisen Banknál iparág, terület és a hitelfelvevő jogi státsza szerint elkülönítetten végzik az állandó megfigyelést, amelynek eredményét szükség szerint, de legalább negyedévente a bank vezetése előtt megvitatják – tudtuk meg Tajthy Attilától, a követeléskezelési és behajtási főosztály vezetőjétől. Már az egynapi fizetési elmaradásokra reagálnak, három napon túl pedig megkezdődik a behajtási processzus, először természetesen a puha módszerekkel, tehát telefonos, levélbeni és sms-es figyelmeztetésekkel. Ha az adós nem fizet, a többi pénzintézethez hasonlóan itt is feltartóztathatatlanul jön a kemény szakasz (felmondás, ha van biztosíték, annak érvényesítése, jogi út). A pénzintézetnél – hangsúlyozta – többszörösen bebizonyosodott, hogy a leghatékonyabb, ha a behajtást saját maguk végzik, az eltűnt, illetve elérhetetlen, vagy nagyon hosszú ideig nem fizető adósokkal szembeni biztosítatlan követeléseket pedig a meghatározott igényérvényesítési processzus után eladják. Az OTP szakemberei szerint a követelések értékesítése a kis értékű tömegszerű termékeknél jellemző. A legnagyobb magyar bank a közép- és nagyvállalati ügyfélkörben egyedi követeléskezelési stratégiát alkalmaz. A hitelintézet rendelkezik saját követeléskezelő céggel, így az értékesítendő követeléseket elsősorban ennek a társaságnak adják el. Ez azonban – mint elmondták – nem zárja ki, hogy adott esetben a hitelintézet más ajánlattevőt is elfogadjon.
