Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén a karácsonyi ünnepek miatt a bankfiókok többsége négy napig zárva lesz. Aki mégis pénzhez akar jutni, annak mindenképpen a bankjegykiadó automaták (ATM) valamelyikét kell felkeresnie. Ezeket a berendezéseket azonban a vásárlási láz hevében már a csendesebb időszak előtt alaposan „kifosztják” az ügyfelek, ezért sikeres tranzakcióra csak akkor van esély, ha a bank gondoskodik a pótlásról.
A töltési összegek meghatározása – mondta el lapunk érdeklődésére a Budapest Bank (BB) illetékese – az ATM-ek forgalmi adatai alapján történik, amelynek során figyelembe veszik a korábbi havi, valamint az előző évek azonos időszakának forgalmi adatait is. Így az ünnepek előtti magasabb ATM-forgalom – az előző évek decemberi adatai alapján – nagy pontossággal előre tervezhető. A bank – másokhoz hasonlóan – az automatákban tárolt pénz fogyását, valamint az ürített (fel nem használt) készpénz mennyiségét folyamatosan monitorozza. Az automaták feltöltésekor – hangsúlyozza a CIB Bank – mindig figyelnek a megnövekedett igényekre, így természetesen külön kalkulálnak a munkabér-fizetési napokkal, a hosszú hétvégékkel, illetve az ünnepek előtti élénkebb használattal. Az ATM-forgalom alapvetően növekvő tendenciájú, és jól kiszűrhetők az úgynevezett „fizetésnapok”, amikor is akár a duplája is lehet az egy nap alatt összesen felvett összeg értéke, mint egy átlagos napon. A K&H Bank esetében egy erre specializálódott osztály gondoskodik az ATM-ek készpénzellátásáról, elmondásuk szerint eddig komoly sikerrel. A hitelintézet büszke arra, hogy az úgynevezett rendelkezésre állási mutatóik kifejezetten magasak.
A készpénzfeltöltést (ebbe a szükséges címletek előírása is beletartozik) egyébként a bankok megrendelése alapján rendszerint egy biztonsági társaság végzi. A megrendelés elméletben lehetne teljesen automatizált, hiszen az autorizációs (a kártyák elfogadását, a tranzakciók jóváhagyását végző számítástechnikai) központban minden egyes ATM-ről érkezik jelzés, amelyből meg lehet tudni, hogy hány százaléknyi pénz fogyott el az automata kazettájából. Ez azonban önmagában nyilvánvalóan még nem ad pontos eligazítást. Alacsony forgalmú helyen ugyanis még a tíz százalékot alig meghaladó töltöttség is napokra elegendő lehet, míg kiemelt helyen és időpontban már az 50 százalék azonnali reakciót kíván. Igazán bonyolult feladatot ez egy olyan méretű ATM-hálózattal rendelkező pénzintézet esetében jelenthet, mint az OTP. Itt a betöltött összeg mennyiségének és címletmegoszlásának meghatározását, illetve a kijelölést a feltöltésre az ATM készpénz-optimalizáló rendszer végzi. Az informatikai rendszer egyik leglényegesebb eleme a forgalom-előrejelző modul, amely a korábbi időszak adatainak statisztikai elemzésével valamennyi ATM-re naponként előre jelzi a forgalom nagyságát (amennyiben egy gépnél bármilyen tendencia tapasztalható – fizetési nap, hétvége, december, karácsony –, akkor ezeknek megfelelően „hullámzik” az előre jelzett forgalom nagysága is). Az ünnepeket megelőző időszakban a szokásosnál nagyobb a monitorozó tevékenység jelentősége: adott napon nem fogy-e az előre jelzettnél sokkal nagyobb mértékben a készpénz az ATM-ből. A töltésre való kijelölés a fogyási kockázat nagyságától függ (ezt matematikai-statisztikai módszerekkel számítják): amennyiben egy gép erre vonatkozó adata egy kritikus értéknél magasabb, akkor gondoskodni kell az utánpótlásról.
A bank ilyenkor megrendeli a készpénzt és másnapra a szállítást. Bármily meglepő ugyanis még egy olyan nagyságú bank, mint az OTP esetében sincs készleten annyi pénz, amennyi az éhes automatákhoz kell. Hogy a nagyságrendet érzékeltessük: csak ennél az egyetlen pénzintézetnél évente több ezer milliárd forintról van szó. Az aktuálisan szükséges bankjegyeket tehát a Magyar Nemzeti Banktól vagy más pénzintézettől kell beszerezni (egyébiránt ez utóbbi számít olcsóbbnak). Az egész folyamat gondos menedzselést igényel, hiszen a túl sok készpénz kamatveszteséget jelent a banknak, és a pénzszállítók is megkérik szolgáltatásaik árát. A használhatatlan gépek viszont elégedetlen ügyfeleket és kieső forgalmat okoznak
Nem mindenütt mérik azonban „patikamérlegen” a szükséges pénzmennyiséget. A Raiffeisen ATM-jeit már most a fizetésnapkor szokásos szint felett 20 százalékkal töltetik, de a forgalmas helyeken (például plazák) ez felmegy kétszeresre is. Az MKB Bank gyakorlata az, hogy többnapos bankszünet esetén megemelt összegű készpénzt rakatnak a berendezésekbe. Ez minden esetben azt a maximum összeget jelenti, amennyi fizikailag egyáltalán elhelyezhető, figyelembe véve az ATM-ben lévő pénzkazetták darabszámát és az egyes kazettákhoz rendelt címleteket is. Az Erste Bank is megemelt „készletet” tart az ünnepnapok (vagy szabadnapok) teljes időtartama alatt. Az Inter-Európa Bank talán az egyetlen hitelintézet, ahol úgy látják: az ATM-ek havi forgalmi adatait nem befolyásolják az ünnepnapok, jelentős változás még december hónapban sem várható.
Az OTP tapasztalata szerint a közhiedelemmel ellentétben egy ünnepnapi forgalom töredéke az átlagos hétköznapinak. A legalacsonyabb, január 1-jei forgalom az átlagosnak mindössze 8 százaléka és a karácsonyi ünnepnapokon sincsenek sokkal magasabb adatok. A legforgalmasabb nap általában a péntek, amelyet a hétfő követ (külön kategória persze a fizetési nap). Az ünnepek alatti készpénzfelvételek száma – a HVB Bank tapasztalata szerint – a korábbi fokozott igénybevétel után az összehasonlításban már csak egy évközi „gyenge” vasárnapnak felel meg. Most négy ilyen „vasárnapra” kell készülnünk.
