Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok lakossági portfóliója a szektor összesített adatai szerint arányában még javult is (persze a hitelboomnak köszönhetően ez azért jókora állományemelkedést takar). A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek között több is akadt, amely szerint a reáljövedelmek várható mérséklődése és a nehezedő körülmények (az energiaár-emelkedés okozta növekvő terhek, az, hogy a köztisztviselők mostanában a legjobb ügyfelekből akár a legbizonytalanabbá is válhattak, hogy az evázók alig több mint egy év alatt jövedelmük mintegy hatodát bukták el, de az ekhóval érintettek jövedelme is jelentősen csökkent – hogy csak néhány tényezőt említsünk) nem befolyásolják számottevően a bankok és ügyfeleik kapcsolatát. Az OTP Bank várakozása szerint amennyiben drasztikus makrogazdasági sokk nem éri Magyarországot, nem várható a portfólió minőségének lényeges romlása. A hitelintézet a megszorítások miatt „csak” a minősített állomány arányának némi emelkedését prognosztizálja. A CIB Bank szakemberei szerint ez is valószínűleg csak néhány hónapos késéssel jelentkezik majd, amíg a kemény költségvetéssel rendelkező háztartások felhalmozott tartalékai elfogynak. Tekintettel azonban arra – fejtették ki –, hogy az ügyfél és a bank közös érdeke, hogy ez a helyzet megoldódjon, indokolt esetben egyedi döntést követően a tartozás átütemezését (a futamidő hosszabbítását), illetve a lejárt követelésre részletfizetési vagy fizetési-haladék-megállapodást lehet ajánlani. Hasonló módszereket szükség esetén más bankok is alkalmaznak.
Ezeknek a „különtárgyalásoknak” az eredményességét nagyban befolyásolhatja, hogy mekkora az ügyfél gondja és hány ilyen esetet kell a banknak kezelnie. Márpedig a jegybanki adatok alapján a háztartások hitelfelvételi kedve a harmadik negyedévben (amikor már számolni lehetett azzal, hogy nehezebb napok jöhetnek) sem lanyhult, sőt. A helyzetet az OTP szakembereinek véleménye szerint árnyalja viszont a hitelek szerkezetének vizsgálata. A lakáshitelek 2002–2004 közötti boomja után – hangsúlyozták –, úgy tűnik, stabilizálódik a bővülési ütem: 2005 januárja óta ez átlagosan évi 20 százalék.
Ezzel párhuzamosan a fogyasztási hitelek növekedése vett lendületet, viszont ezen a téren teret nyertek a jelzálog típusú hitelek. Tavaly január óta a fogyasztási hitelek bővülésének 58 százalékát a jelzáloggal biztosított konstrukciók adták, amelyek aránya így 17-ről 36 százalékra emelkedett. A banki kockázat szempontjából ez azt jelenti, hogy jelentősen nőtt a hitelek fedezettsége. A jelenség az adósok szempontjából tekintve is pozitív, hiszen az ilyen megoldások igénybevételekor a kamatok alacsonyabbak, a futamidő hosszabb, a havi terhek pedig ennek következtében csekélyebbek. A CIB eddigi tapasztalatai alapján azt feltételezi, hogy a fedezetlen hiteleknél jelentkezik majd korábban és nagyobb mértékben a megszorítások miatti késedelembe esés.
Az Inter-Európa Bank lakossági üzletágvezetője, Pablo Fritz is a jelzálogalapú hitelezés kockázatcsökkentő hatását hangsúlyozta, de azt is hozzátette: az aggodalmakat mindenképpen tompítja, hogy a magyar lakosság eladósodása még jóval a nyugat-európai átlag alatt van. Az eladósodottság és a rizikó növekedése között a jelen körülmények ismeretében is összefüggést lát a Raiffeisen és a Volksbank. Utóbbi pénzintézet illetékese érdeklődésünkre elmondta: az elmúlt időszakban a bankok kockázatvállalási hajlandósága is nőtt, kibővült tehát a potenciális hitelfelvevők köre. Ezzel párhuzamosan emelkedett a már hitellel rendelkezők között azok aránya, akik újabb kölcsönöket vesznek fel. Ezek azonban olyan tételek, amelyekkel a bankok tudnak előre kalkulálni. Az igazi bizonytalanság (különösen a már futó hitelek esetében) a jogszabályi, adózási környezet változása.
A lapunknak válaszoló bankok tulajdonképpen kivétel nélkül úgy vélik, hogy kialakított rendszerükkel a növekvő kockázatokat is képesek kezelni. A HVB Bank tapasztalatai – tudtuk meg Komócsi Sándor ügyvezető igazgatótól – visszaigazolják, hogy az ügyfelek anyagi teherbíró képességét eddig sikerült pontosan felmérni. Simon Zsolt lakossági kockázatkezelési igazgató elmondta, hogy az Erste Bank nem ágazati szempontból, hanem egyéb módon értékeli az ügyfelek valós jövedelmét, és statisztikai alapon valószínűsíti a visszafizetési képességüket. A bankok mindegyike tekintettel van hiteldöntése meghozatalakor arra, hogy az ügyfélnek milyen hitelfizetési kötelezettségei vannak más pénzintézetekkel szemben és mekkora a hitel törlesztésére rendelkezésre álló jövedelme. Ennél a számításnál az ügyfél minden típusú hitelét (tehát a hitelkártyákat is) figyelembe veszik. Elismerték azonban, hogy a sajátos magyar jövedelemkimutatási helyzetben (eltitkolt, fekete jövedelmek, minimálbéren bejelentettek nagy aránya) valóban nem könnyű pontosan megállapítani az ügyfél valós jövedelmét, így sokszor nehéz felmérni, hogy az ügyfél valójában mennyire „feszíti” ki magát.
