A húszszázalékos kamatadó bevezetésére előtt a bankok különleges megtakarítási ajánlatokkal bombázták a piacot. Meglepetésre aztán a kínálat egy része szeptember 1-je után is érvényben maradt, a betétesek azonban eleinte alig reagáltak ezekre. Ennek oka több bank szerint is az, hogy sokan előrehozták befektetési döntéseiket. Az Inter-Európa Bank (IEB) lakossági üzletágvezetője, Pablo Fritz szerint az ügyfelek minden mozdítható fillérjüket, de talán még annál többet is lekötött betétbe vagy más termékbe helyezték, ezért nem tudtak érdemben változni az állományok szeptemberben. A csendes időszakot követően – a Budapest Bank (BB) tapasztalata szerint – nyilvánvalóan az újratermelődő jövedelmeknek köszönhetően kezd visszatérni az érdeklődés, mind a befektetési alapok, mind a megemelt kamatok miatt bizonyos kiemelt betéti ajánlatok iránt. A szeptemberi forgalmi adatok az OTP Bank esetében is visszafogottan alakultak, ami a hitelintézet szakemberei szerint azt jelezheti, hogy a kamatadó bevezetését megelőző rendkívül aktív kereskedési időszakot követően a befektetők „beleültek” a papírokba. Az októberi forgalom azonban már a korábbi időszakoknak megfelelően alakult. Minden pénzintézetnél – rögzítették a CIB Banknál – folyamatosan vannak lejáró állományok, de keletkeznek új megtakarítások is. A bankok persze mindent meg is tesznek azért, hogy kedvet csináljanak megtakarítási termékeikhez. A CIB Bank például továbbra is forgalmazza 18 hónapos lekötött betétjét (korábbi nevén CIB Classic Marathón betét), aminek még a kamatát is megemelték. A HVB Bank is tovább kínálja – ráadásul emelt kamattal – akciós betétjét, és aktív maradt a Raiffeisen Bank is. Az OTP októberben és novemberben is indított betétlekötési akciót. Az október 3–31. között meghirdetett 3 hónapos betétlekötési akció során a pénzintézet tájékoztatása szerint az ügyfelek csaknem 68 milliárd forintot helyeztek el. A november 6. és december 1. közötti időszakra meghirdetett betétlekötési akciók keretében november 22-éig több mint 34 milliárd forint érkezett a bankba.
A BB az augusztusban igen népszerűvé vált „hónap betétszámlája” ajánlatát már minden hónapban meghirdeti. A jelenlegi kamatszint a BB tapasztalata szerint lehetővé teszi a megtakarítások ösztönzését.
Túlzás lenne viszont azt állítani, hogy minden ott folytatódik, ahol augusztusban abbamaradt. A kamatadó jelentős mozgást generált az OTP lakossági megtakarítási portfóliójában: a bankrendszer háztartásoktól származó betétállománya mintegy 318 milliárd forinttal csökkent, ugyanakkor a befektetési alapok vagyona több mint 464 milliárd forinttal bővült. Mindezek után szeptemberben a legnagyobb magyar bank lekötött lakossági forintbetét-állományának piaci részesedése 0,3 százalékponttal emelkedett. Érdekes módon azonban érdeklődésünkre minden bank a nyertesek közé sorolta magát, annak ellenére, hogy általános vélemény szerint a kamatadó nem csalogatott elő új forrásokat, a banki ügyfelek csak átcsoportosításokat végeztek. A CIB megtakarítási portfóliója határozottan nőtt, az egyéves, illetve éven túli megtakarítások hányada pedig a teljes állományon belül a kamatadó bevezetését megelőző 20 százalék alatti szintről 50 százalék fölé emelkedett. Az Erste esetében szeptember elején a teljes lekötött betéti állomány 35 százalékát tették ki a 6–12 hónapos lekötések a korábbi 8 százalékkal szemben. A HVB Bank régi és új ügyfelei – tájékoztatta lapunkat Komócsi Sándor ügyvezető igazgató – szeptember 1-jéig több tízmilliárd forint összegű hosszú távú megtakarítást kötöttek le. Augusztus végén a Raiffeisen-fiókok a szokásos forgalom 4-5-szörösét kezelve szolgálták ki az ügyfeleket.
Az éven túli megtakarítások állományának kiugró növekedése azonban szeptember óta Pablo Fritz szerint gyakorlatilag megállt. Ismét a korábbi futamidőbontásban helyezik el az ügyfelek pénzüket, azaz jelentős hányaduk az 1–3 hónapos időtartamot választja. A Raiffeisen tapasztalata is hasonló, dacára a magasan tartott 6/12 hónapos kamatoknak. A CIB-nél is úgy látják, hogy az újonnan elhelyezett megtakarítások jelenleg inkább a rövidebb futamidőkbe áramlanak. Gyakorlatilag visszaállt a korábban megszokott lakossági megtakarítási trend, amit – tették hozzá – természetesen indokolhat az emelkedő kamatkörnyezet is. Kizárólag a BB tapasztalata szerint kedveltek ma is a kiemelt feltételű, hosszú távra szóló megtakarítások.
Érdekes módon viszont (legalábbis egyelőre) a bankok többsége nem érzi úgy, hogy a 20 százalékos teher sokkal népszerűbbé tette volna a nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz), annak ellenére, hogy az ott elhelyezett pénzt nem terheli adó. Az érdeklődés persze ezek iránt, ha nem is robbanásszerűen, de valamennyire azért nő. Az Erste jelenleg már több mint ezer nyesz-t kezel, de – jegyezték meg – az ezen tartott összegek csak akkorák, amekkorával az adókedvezmény maximálisan kihasználható. Az IEB csekély gyarapodást észlel. Hetente több száz új nyesz-t nyitottak viszont az OTP ügyfelei, a bank pedig további élénkülésre számít az év hátralévő részében. Ez valószínűleg nem független attól sem, hogy a számlakonstrukció novembertől további kedvezménnyel bővült: a bank a 2006. évi számlavezetési díjat elengedi (emellett az OTP november–decemberben a nyilvános, határozatlan futamidejű OTP befektetési alapok vételi jutalékát is elengedi). A nyesz-ben fantáziát lát a BB is, hiszen decemberben már itt is nyitható ez a számlatípus, amely iránt – tudtuk meg – már most nagy az érdeklődés. Hasonló fejlesztésre készül a CIB Bank is, de reményeik szerint is csak a jövő év elején tudnak indulni vele. Pedig számos visszajelzést kaptak az értékesítési területektől: az ügyfelek a korábbinál jóval nagyobb mértékben érdeklődnek a nyesz iránt.
A kamatadó kivédhető lakás-takarékpénztári befektetéssel is. Az OTP igyekszik ezt is kihasználni, hiszen lakás-előtakarékossági szerződést az ügyfelek egészen máig negyedével csökkentett számlanyitási díj mellett köthettek.
