Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyelőre alig van olyan biztosító, amelyik valamilyen egészségbiztosítási konstrukciót is kínál. Még ennél is kevesebb azonban az olyan társaság, amelynél ez a terület hangsúlyosabban szerepel. Hosszú távon az egészségbiztosítások jelentős térnyerésére számítunk, ezért foglalkozunk már most ezzel a konstrukcióval – mondta el lapunk érdeklődésére Ribényi Ákos, a Generali-Providencia személybiztosítási osztályvezetője. Az Uniqa hálózatában – tudtuk meg Hegymegi Anita területvezetőtől – már negyedannyi szerződést értékesítettek az önálló betegségbiztosításból, mint az életbiztosításokból.
Az Uniqa 2005 késő őszén vezette be önálló egészségbiztosítási termékét, a Med Helpet, amit azóta változatlan formában értékesítenek. A Generali rugalmas megoldást jelentő „TestŐr”-e – amelynek keretében az ügyfél maga választhatja ki, hogy igényt tart-e például kiemelt hotelszolgáltatásra (ez három – ezüst, arany és gyémánt – fokozatban igényelhető) vagy akár a gyógyulását segítő térítésre – 2003 óta érdemben nem változott. Nem mondható viszont ugyanez el Ribényi szerint a szolgáltatás színvonaláról, ami folyamatosan nő, követve a fejlődés miatti elvárásokat. A szakember ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy például négy vagy öt csillag mást jelentett 20 éve mint ma, de még az elmúlt 3-4 évhez képest is érzékelhető a változás.
A biztosítók elkötelezettsége különösen annak tükrében lehet dicséretes, hogy az egészségügyi terület eddig nem jelentett túl nagy volument.
A Generalinál százas nagyságrendű az egyéni ügyfelek száma (néhány száz MedHotel és ennél kevesebb Exkluzív). Az alapvetően nem magyar állampolgárságú csoportos ügyfélkör létszáma pedig mintegy ötezer fő. A betegségbiztosítás Hegymegi szerint Magyarországon viszonylag új ágazatnak számít, aránya a biztosítók díjbevételében – többek között – ezért alacsony. A magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) statisztikáiban is elhanyagolható ennek a területnek az aránya, pedig a betegségbiztosítási díjbevételben szerepelnek az utasbiztosítások betegségbiztosítási elemeiből származó bevételek is – hívta fel a figyelmet a szakember.
Ribényi úgy véli, ezzel együtt sem csekély az egészségbiztosítás jelentősége. Fontos ugyanis, hogy a társaság ki tudja szolgálni a prémium kategóriába tartozó ügyfeleit is, és az sem elhanyagolható, hogy mutassa: komplexebb szolgáltatásra is képes. Előny még, hogy a biztosítónak így kiépülhetnek a kapcsolatai az egészségügyi szolgáltatókkal, és megismerve a keresletet tapasztalatot gyűjthet és felkészülhet a piacnyitásra.
A Generali termékei az egészségügyi reform után akár változatlan formában – bár továbbra is csak rétegtermékként – piacképesek lehetnek – mondta Ribényi. Ezen az sem változtatna érdemben, ha a közszolgáltatás szűkítése miatt valamelyest nőne a kereslet ezek iránt. Hegymegi ugyanakkor úgy látja, hogy a reform végrehajtását követően a meglévő konstrukciók csak részben lennének megfelelőek. Mindkét szakember szerint nyilvánvalóan szükség lesz majd teljesen új termékekre, már csak a jogszabályok változása miatt is. Ezután mindenképpen bővülhet a piac, bár rövid távon jelentős áttörésre még nem számítanak.
Az Uniqa a továbblépéshez kulcskérdésnek tartja, hogy a betegségbiztosításokra vonatkozó jelenleg érvényes „büntető” adószabályok megváltozzanak. A betegségbiztosítások után ugyanis a szerződő munkáltatót járulék-, míg a biztosított munkavállalót személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli akkor is, ha biztosítási szolgáltatást nem vesz igénybe. A szabályozás így a gondoskodás tényét bünteti, holott a betegségbiztosítás kockázati típusú biztosítás, ezért a kockázati életbiztosításokhoz hasonlóan lenne indokolt kezelni. A Generali jó néven venné, ha adókedvezmények kapcsolódnának az egészségbiztosításhoz, de fontosnak tartanák, ha legalább a baleseti és kockázati díjakhoz hasonló adó- és járulékmentesség vonatkozna a cégek által fizetett egészségbiztosítási díjra. Így ugyanis – érvelnek – az egészségbiztosításokon keresztül újabb, ráadásul legálisan adózó többletforráshoz juthatna a magyar egészségügy, ami az egész magyar társadalom érdeke lenne.
Emellett további változtatásokra is szükség van. Az egészségbiztosítási konstrukciók népszerűségét Ribényi szerint javítaná, ha konkrétabb szolgáltatási csomagok lennének az első pillérben, sikerülne visszaszorítani a hálapénzt és átláthatóbbá válna az egészségügy finanszírozása. Hegymegi szerint változtatni kellene azon a korlátozáson is, hogy az egészségpénztári tagok nem fordíthatják a tagdíjaikat betegségbiztosításuk díjának fedezésére. Alapvető feltétel még, hogy a társadalombiztosítás által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokhoz csak legális formában, a fogyasztók által megismerhető áron és feltételekkel lehessen hozzájutni.
