Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A húszszázalékos kamatadó ugyan már szeptember 1-jétől él, de az ügyfelek érzékelhetően nem kalkulálnak ezzel az elvonással. Az adóra egyébként a banki betétajánlatokban – érthető okokból – sem igyekeznek felhívni a figyelmet, a számolgatásra pedig nagyon kevesen szánják rá magukat. Korábban felmerült, hogy a hitelintézetek számára valamilyen formában kötelezővé teszik a kamatadó hatásának feltüntetését, de végül ebből nem lett semmi. Abból is kiindulva, hogy a kamatadó a szeptember 1-je utáni ügyleteknél általánosan alkalmazandó, tehát ilyen szempontból nem lehet különbség a piaci szereplők között. A tévedés lehetősége azonban így alighanem nagyobb. A megtakarítási számlakonstrukciók feltételeit összevető cikkünkben (NAPI Gazdaság, 2006. október 31., 4. oldal) mi sajnos éppen azt az OTP-t „büntettük”, amely – kutakodásunk alapján úgy látszik, egyetlenként – a nettó kamatszintet is közzéteszi. A tízmillió forintra adott kamat számításakor ugyanis utóbbit vettük alapul, miközben az MKB megtakarítási számlájánál a bruttó szintet tüntettük fel. A különbség pedig nem elhanyagolható, hiszen például a mindkét szereplőnél nagyjából azonos, 5,6 százalékos egységes betéti kamatlábnál (EBKM) az ügyfél pénze ténylegesen csak mintegy 4,5 százalékkal gyarapodik. A kamatadó egyébként (százalékos mértékéből adódóan logikusan) éppen a magasabb kamatlábakat apasztja jobban. Feltüntetésével tehát igazán azok a piaci szereplők járnának valamivel rosszabbul, amelyek komolyabban ringbe szállnak az ügyfelek megtakarításaiért. Küzdeni pedig ezen a téren alighanem most jobban kell, mint korábban.
Az elmúlt egy év során a lekötött betétek új szerződéseinek értéke 2006. szeptemberben volt a legalacsonyabb, 321,6 milliárd forintot tett ki – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből. A lekötött betétek kamatlábai viszont – olvasható a jelentésben – a július óta megfigyelhető növekedési tendenciát megtörve csökkentek. A kamatadó bevezetése miatti augusztusi kiugróan magas kamatláb után legnagyobb mértékben (240 bázisponttal) a két éven túli lejáratú betétek átlagos kamatlába esett. Ezzel együtt az átlagos kamatláb szintje ebben a futamidőben a korábbinál egy egész százalékponttal magasabb, öt százalék körüli maradt.
A háztartások szeptemberben megkötött euróbetét-szerződéseinek értéke is alacsonyabb volt az augusztusinál, de a közös európai devizába így is elég sok (74,3 milliárd forint) pénz ment. A háztartások euróbetéteinek átlagos kamatlába az elmúlt egy évben lassú ütemben folyamatosan emelkedett. A látra szóló betétek átlagos kamatlába az egy évvel korábbi 0,5 százalék után elérte a 0,8 százalékot, a lekötött betéteké pedig a 3 százalékot megközelítő szintre nőtt.
