Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok egy része stratégiai kérdésként kezeli a bankkártyás fizetések terjesztését. Ennek oka nyilvánvalóan nem csak valamiféle misszió, a kereskedői terminálok (POS) jó üzleti lehetőséget is jelenthetnek a hitelintézeteknek. A legnagyobb magyar bank POS-termináljainak száma az első félév végén 27,2 ezer volt, közel 4,4 ezerrel több mint egy évvel korábban. Az OTP – talán éppen mérete miatt – jelenleg nem igyekszik különleges ajánlatokkal „bombázni” a bankkártya-elfogadó kereskedőket. A Budapest Bank (BB) azonban, amely 2005 decemberében indította újra POS terminálos bankkártya-elfogadói hálózatát, több módszerrel is tervezi a dinamikus bővülést ezen a téren. Jelenleg közel ötszáz üzletben lehet a fővárosban BB-terminálon fizetni. A takarékszövetkezetek hasonló adatokat mutathatnak fel (négyszáznál több kereskedővel szerződtek), de jellemzően csak kiegészítő szolgáltatásként, már meglévő ügyfeleiknek adják a terminálokat.
A K&H Bank – nem kis büszkeségére – a kereskedői kártyaelfogadás 44 százalékát mondhatja a magáénak. Amennyiben a bankkártya-elfogadó partner a K&H-t választja számlavezető banknak, speciális számlacsomag áll rendelkezésére, ez az alapszolgáltatásokra akár ingyenes, a kiegészítő megoldások esetében pedig kedvezményes díjat jelent. Az Erste Bank jelenleg több mint ezer kereskedői terminált üzemeltet, a következő években pedig további növekedést tervez ezen a piacon. Céljuk, hogy ebben az üzletágban minél nagyobb részesedést érjenek el, ezért – mondták el lapunk érdeklődésére – számos üzleti modellt kínálnak a kereskedő partnereknek és a leendő kártyaelfogadó helyeknek. Az Erste kártyaelfogadási szolgáltatását igénybe vevők választhatnak speciális számlacsomagot is, amellyel jelentős kedvezmények érhetők el a klasszikus számlavezetéshez képest. A konstrukció keretében itt mérsékelhetőek a kártyaelfogadás során felszámított jutalék is.
A BB a fix kereskedői jutalék mellett sávos terhet alkalmaz. – mondta Romvári Frigyes termékmenedzser. A standard jutalék a bruttó forgalom 2,5 százaléka. A kártyaelfogadói jutalék mértékét – fejtették ki az Ersténél – a bankok egyedileg határozzák meg a várható bankkártyás forgalmat figyelembe véve, de az Erste speciális üzleti lehetőségeket kínál a kis- és középvállalatoknak (kkv) is. Ez azt jelenti, hogy ennél a pénzintézetnél a kkv-körbe tartozó kártyaelfogadó is a magasabb forgalmú kereskedőhálózatok jutalékszintjéhez közelítő ajánlatra számíthat.
Sipos Zoltán, az Erste Bank kártyaüzletági igazgatója elmondta: a jutalékra vonatkozóan fontos tisztázni, hogy a bankoknak az elfogadásból származó jutalékból kell fedezniük a tranzakciónként fizetendő bankközi díjakat, a tranzakcióval és rendszerüzemeltetéssel, valamint az ügyfélszolgálattal kapcsolatos költségeket, illetve modelltől függően a terminál beszerzésével, üzemeltetetésével és szervizével kapcsolatos költségeket. Sipos kifejtette: míg a kkv-k kifejezetten árérzékenyek, a nagyobb kereskedelmi láncoknál a fizetendő jutalék mellett már igen fontos a szolgáltatás minősége és gyorsasága. Az ország kevésbé forgalmas pontjain kisebb az igény az elfogadás iránt, azonban a kibocsátott bankkártyák (ezen belül kiemelkedően a hitelkártyák) darabszámának folyamatos növekedése ezeken a területeken is változásokat fog eredményezni.
A kereskedők – hangsúlyozta Kovács Mária, a Takarékbank osztályvezetője – árrésük terhére nem hajlandóak megfizetni a magas kereskedői jutalékot. A jutalék csökkentésére akkor lenne esély, ha a belföldi forgalom után járó 1,4 százalékos interchange díj mérséklődne. Ez azonban a kibocsátó bankoknak nem érdeke, mert bevételkiesést okoz. A takarékszövetkezetek így a kereskedői jutaléktól a felmerülő költségek miatt nem tekinthetnek el.
A kereskedők között akadnak, akik inkább egy nagyobb összeget adnak ki, semmint minden hónapban fizetniük kelljen (a jutalék mellett) még a terminál használatáért is. Mások kifejezetten a bérleti konstrukciókat részesítik előnyben. A BB-vel szerződő kereskedőknek – mondta el Romvári – kizárólag a bruttó forgalom utáni jutalék jelent költséget, a kihelyezett terminálok után bérleti díjat nem számít fel a bank. Az Erste lehetőséget nyújt kizárólag kártyaelfogadási szolgáltatás biztosítására is, ebben az esetben a kereskedőnek kell beszerezni a terminált. A bank azonban csak olyan terminált fogad be a rendszerébe, amelynek szoftverét és működését bevizsgáltatta és úgy találta, hogy az megfelel a kártyatársaságok által előírt követelményeknek. A terminál megvásárlásával és bérletével kapcsolatos költségek elszámolása a partner és a terminál szállítójának megállapodása alapján történik. A kereskedők számára bérleti díjas konstrukcióban biztosítja a terminálokat a legnagyobb hazai hitelintézet, de van olyan elfogadó is, amely a saját termináljait használja.
Az OTP Bank évente 3–3,5 ezer új terminált telepít, a berendezéseket karbantartja és biztosítja az elszámolási szolgáltatást is. A kereskedők részére meghatározott minimális bankkártyás forgalom esetén a K&H térítésmentesen biztosítja a terminálok telepítését és szervizellátását. A terminálok a bank tulajdonát képezik, használatukat haszonkölcsön-szerződés keretében biztosítják. Amennyiben a kereskedő nem bonyolít le a bank által minimumként meghatározott mértékű forgalmat, akkor is van mód a terminál telepítésére, de ebben az esetben a partnernek havi meghatározott összegű fix díjat kell fizetnie. Kereskedői tulajdonú terminál üzemeltetésekor is lehetőség van a K&H rendszereihez történő csatlakozásra – a bank által támogatott termináltípus esetén, banki szoftvert alkalmazva. Az integrált takarékszövetkezetek saját hatáskörben döntenek a terminálok kihelyezésének feltételeiről, a kínált kondíciókról. A terminálok jellemzően a takarékok tulajdonában vannak.
