Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányzat nem tett le arról, hogy 10 százalékos adóteher megfizettetése mellett a múltra vonatkozó büntetlenség ígéretével hazacsalogassa a magyarok külföldön tartott vagyonának legalább egy részét. A pénzügyi és az igazságügyi tárca szakértői még mindig dolgoznak a külföldön tartott adózatlan jövedelmek kedvezményes hazahozatalát szabályozó törvénytervezeten. Becslések szerint az utóbbi másfél évtizedben magánszemélyek és vállalkozások mintegy ezermilliárd forintnyi vagyont halmoztak fel külföldön, az amnesztia révén a kormányzat 50–100 milliárd forint közötti vagyon hazautalásában bízik.
Nem ennyire optimisták azonban a bankok, amelyeknél nyilvánvalóan landolnának a hazahozott milliárdok. Az MKB Bank ügyvezető igazgatója, Acél Gábor úgy véli, amellett, hogy nem tekinthető igazán ösztönzőnek a 10 százalékos elvonás, a nagy vagyonnal rendelkezők nem vállalják a magyar szabályozási környezetből adódó bizonytalanságokat. Jelentősebb vagyon esetén ráadásul a portfólió diverzifikálásának fontos szempontja az országkockázat figyelembevétele, ezért – hangsúlyozta a szakember – akik már jelentős vagyonnal rendelkeznek, általában nem csak egyetlen országban tartják a pénzüket. Tapasztalatunk szerint – támasztották ezt tulajdonképpen alá a Raiffeisen Bank private üzletágánál – minél tehetősebb valaki, annál inkább fordít időt adójának legális keretek közötti optimalizálására.
A bankok többségénél eleve furcsállják a kormányzati elképzeléseket. Eddig sem látták ugyanis annak akadályát, hogy aki akarja, hazautaltassa pénzét.
A K&H Bank szakemberei ezzel szemben azt gondolják, hogy az említett szabály bevezetése valóban jelentős összegeket terelhet haza. Sokan legalizálnák így pénzüket – fejtették ki –, hiszen az offshore cégekben lévő összegek nehezen költhetők el Magyarországon. Attól tartanak azonban, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzetben a bankok csak arra törekedhetnek, hogy a meglévő befektetők köre ne csökkenjen. Az első feltétel tehát a stabil politika lenne. A jelenlegi ügyfélkörben – mondták el a pénzintézetnél – is sokan vannak olyan befektetők, akik vagyonuknak csak egy részét kezeltetik itt, ezért a szabályozás megváltozásával ők alkotnák az elsődleges célcsoportot, akiknek külföldön lévő pénzeit megpróbálná bevonni a bank. Az összeg nagyságára csak tippelni lehetne, amennyiben megindulna a visszaáramlás, a konkrét tapasztalatok alapján már biztosabb következtetésekre lehetne jutni.
Marosi Bence, a CitiGold portfóliómenedzsere úgy véli, a tervezett jogszabályok esetleges életbe lépése esetén az érintett magánszemélyeknek kell mérlegelniük többek között a teljes adóvonzatot, az adóhatóságok közötti adatszolgáltatás működését, a befektetéseket kezelő pénzintézet „fizikai közelségét”, a külföldön és itthon elérhető befektetési lehetőségek közötti különbségeket és az élvezett szolgáltatások minőségét. Marosi szerint a Citibank szolgáltatásának színvonala, termékkínálatának bősége sokuk számára megfelelő vonzerő lehet. Az új üzleti lehetőséget a bank a jogszabály elfogadása után tekinti át. A külföldi banki aktivitásról szóló döntésnél viszont alaposan mérlegelni kell majd a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásnyújtás, illetve a bankügynöki tevékenység hazai szabályait, de tekintettel kell lenni az érintett ország jogi-hatósági követelményeire is. Arról nem is beszélve – tette hozzá a portfóliómenedzser –, hogy a mesés vagyonok legtöbbször nem uniós vagy OECD-tagállamban vannak, tehát a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának elve ezekben az ügyletekben nem érvényesül, ami azonnal meglátszik a jogi-hatósági szabályozás szigorúságán.
