Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első félévben az egészségpénztári taglétszám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint már meghaladta az 571 ezer főt. Ez azt jelenti, hogy a szektor egy év alatt majdnem harmadával tudott ezen a téren növekedni. Természetesen így is látszik a korábbi években tapasztalt dinamika visszaesése (egy évvel korábban az emelkedés 46, azt megelőzően pedig majdnem 64 százalékos volt), de a gyarapodás az önkéntes nyugdíjpénztáraknál rendre tapasztalt 2-3 százalékhoz képest igen látványos. A vagyon viszont harmincmilliárd forint alatt maradt, ami jelentősen alulmúlja a szféra szövetségének becslését. A növekedéssel kapcsolatban ezzel együtt sincs ok a szégyenkezésre, hiszen a vagyon is majdnem 30 százalékkal gyarapodott egy év alatt (a korábbi években ez 46 százalék körül alakult).
Az idei első félévi tagdíjbevételek 22, a szolgáltatási kiadások viszont 35 százalékot meghaladó mértékben nőttek 2005 azonos időszakához mérten. Közben az egy főre jutó díjbevétel havi átlagos nagysága az első negyedévi 4,7 ezer forintról 5,3 ezerre emelkedett. Összességében tehát jól látszik, hogy a tagok egyre többet fizetnek be a kasszákba, de onnan szorgosan költenek is. Valószínűleg ez a magyarázat arra, hogy a szövetség által számítottnál kisebb a kasszákban kezelt vagyon a tavalyi szép hozamok ellenére is. Tény persze, hogy a befizetések az adóelőnyök kihasználása miatt mindig az utolsó negyedévben ugranak látványosan meg, tehát decemberre jelentősen változhat ez a kép.
A következő évre a munkáltatói befizetések terén bevezetett szigorítások miatt különösen érdekes lehet, hogy a PSZÁF adatai szerint az idei második negyedévben a tagdíjbevételeknek mintegy 83 százalékát a cégek juttatták dolgozóiknak. A vállalatok tehervállalásának aránya tehát két éve nem látott nagyságúra (ez az első negyedévben és 2005 azonos időszakában is 78 százalék körüli volt) nőtt. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál (önyp) egészen más kép rajzolódik ki. Az egy főre jutó tagdíjbefizetés itt az idén mintegy 15,5 ezer forint volt az előző évi 6,8 ezer forinttal szemben. Ennek pedig 62,8 százaléka származott a munkáltatóktól. Itt tehát egy év alatt 2,5 százalékpontnyi csökkenés következett be, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban 57 százaléknyi arány is volt. Az önyp-tagok tehát az egészségpénztárakban levőknél jobban hajlanak arra, hogy maguk is takarékoskodjanak. A PSZÁF által közzétett úgynevezett Aranykönyv, amely az összes felügyelt intézmény egyedi adatait tartalmazza, az egészségpénztári piac szereplőinek áttekintését is lehetővé teszi. A hiánypótló kiadvány 2003 és 2005 közötti időszakra vonatkozóan tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerint auditált, publikus mérlegadatokat. A szakmai szövetségi kimutatások esetében a felügyeleti szakértők szerint az adatközlés önkéntes, hiányos teljesítés esetén szankcióval nem jár.
Ezzel szemben a PSZÁF felé előre meghatározott keretek között jelentenek a pénzügyi cégek, így a transzparencia biztosított. A felügyelet az utóbbi struktúrában beérkező adatok alapján augusztusban nem is egy, hanem rögtön három év historikus adatsorait tette nyilvánossá: összehasonlíthatóvá téve a már jól ismert felügyeleti szakági bontásban a társaságok eszköz- és forrás-, valamint eredménykimutatásait.
Az eltelt két év fejlődését áttekintve jól látszik, mennyire teret tudtak nyerni az egészségpénztári piacon a pénzügyi háttérrel rendelkező kasszák. A létszámnövekedés nagysága alapján felállított sorrendünkbe egyetlen függetlenként a Patikapénztár tudott bekerülni, de a vagyon emelkedésének versenyében már ő sem tudott lépést tartani a nevükben is pénzügyes kötődésüket mutató kasszákkal. A koncentráció terén két év alatt jelentős oldódás következett be. A létszám szerinti öt legnagyobb pénztár akkor a piac valamivel több mint 60, tavaly pedig 48 százalékát fedte le. A kasszák összetétele azonban alaposan megváltozott. Míg ugyanis 2003-ban a harmadik legnagyobb Patikapénztáron kívül minden nagy szereplő alapvetően munkáltatói hátterű (Tempo, Honvéd, Vasutas) volt, tavaly már csak a Patikapénztár és a Tempo „állta sarat” a pénzügyesekkel szemben. Kérdés, meddig maradhat ez így. Néhány, ma még erősen csak a középmezőnybe tartozó, biztosítói nevet viselő pénztár (Generali, Winterthur) ugyanis egy év alatt több mint megkétszerezte taglétszámát. Eddig úgy néz ki, néhányuknál csak üzletpolitikai döntés kérdése a térnyerés.
