Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lakossági megtakarításokról közzétett adatok alapján rendre úgy látszik: a magánszemélyek nem túl ügyesen hozzák meg befektetési döntéseiket. Kifejezetten erre utalnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett statisztikákban az átértékelődési adatok. Ezek az információk jól jelzik, hogy a háztartások inkább az adott időszakban kifejezetten rosszul vagy inkább jól teljesítő (átértékelődési veszteség, illetve nyereség van) befektetések felé terelték a pénzüket. Szinte alapszabály – a befektetési alapkezelők már kalkulálnak is ezzel –, hogy a magánszemélyek jelentős késéssel reagálnak, a gyakorlatban tehát nemegyszer topon vásárolnak és mélyponton adnak el. A legutolsó jegybanki adatok szerint 2006 első félévében a háztartások az előző negyedévhez képest több mint 784 milliárd forintot buktak el az árfolyamok változása miatt. Ez a szám pedig már figyelembe veszi például a devizabetéteken elért (34,6 milliárd forintos) nyereséget is.
Kedvező esetben (ha nincs semmilyen veszteség, de nyereség sem) a lakosság rendelkezésére az akkorinál négy százalékkal magasabb összegű pénzügyi vagyon állt volna. Persze ez annak tükrében, hogy időközben a budapesti tőzsdeindex, a BUX értéke mintegy 7,2 százalékkal csökkent, nem is annyira rossz eredmény. Az idei második negyedévben tehát a tradicionálisan konzervatív magyar befektetői magatartás nem is volt olyan rossz választás.
A részvények összetételét vizsgálva (erre egy másik jegybanki statisztika alapján van lehetőségünk) azonban kissé módosul ez az akár pozitívnak is tekinthető kép. Megállapíthatjuk ugyanis, hogy a legnagyobb részvényekből általában vásároltak honfitársaink, kivételt kizárólag az a papír jelentett, amelynek értéke a vizsgált időszakban emelkedett. A mellékelt táblázat adatai jól mutatják, hogy a piaci áron kiszámított háztartási részvényvagyon a toplistán (az első öt legnagyobb értékű befektetésnél) kivétel nélkül nőtt, miközben egyes papírok árfolyamai kifejezetten lemorzsolódtak. A Mol esetében azonban a vagyon növekedése nem érte el az árfolyamét, tehát ebből a papírból nettó eladók (többet értékesítettek, mint amennyit vettek) voltak a magánszemélyek.
A befektetési alapok közül (a már említett konzervativizmusnak megfelelően) a háztartások legnagyobb arányban az idén a pénzpiaci és kötvénypiaci összetételű konstrukciókat tartották. Változás viszont a második negyedévben, hogy miközben a kötvényalapok részaránya 33-ról 21 százalékra esett, a pénzpiaci alapoknál a 29 százalék emelkedett 34-re. Közben az ingatlanalapok lassúbb ütemben folytatták térnyerésüket, 16 százalékos részarányuk már 17 százalék közelében van. Ebben a kategóriában mindenesetre valószínűleg jól kalkuláltak a magánszemélyek, az összes befektetési jegyen ugyanis a második negyedévben „mindössze” 6,7 milliárd forintos átértékelési veszteség keletkezett, ami egyébként az idei, meglehetősen durva pénzpiaci folyamatok alapján valóban nem számít soknak.
Az igazán izgalmas változásokról még nincsenek pontos információink. A következő MNB-statisztikából kiolvasható lehet majd, hogy a kamatadó elkerülése érdekében mennyire ügyesen csoportosították át a háztartások megtakarításaikat, következtethetünk persze arra is, hogy annak a bankárnak lehet igaza, aki szerint a magánszemélyek kizárólag meglévő pénzüket irányították máshova, vagy annak, aki friss összegek előkerüléséről beszélt.
