Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó alaposan megnyirbálja a befektetéseken elérhető hozamokat. Ilyen körülmények között – mint azt a bankok többségénél is vallják – csak idő kérdése, mikor válnak a jelenleginél sokkal népszerűbbé a nyugdíj-előtakarékossági egyéni számlák (nyesz). Az OTP Bank az utolsó negyedévtől egyre intenzívebb reklámkampányba kezd a konstrukció népszerűsítésére. Az adókedvezmény mértéke nem függ a befizetés időpontjától, ezért tömeges számlanyitásra a legnagyobb magyar bank várakozásai szerint az év végén kerülhet majd sor. Az a véleményünk – fejtették ki lapunknak az MKB Banknál –, hogy mindenképpen fokozódó érdeklődéssel kall majd számolnunk, különösen év végén, amikor az ügyfelek mindig átgondolják adóügyeiket.
Az Inter-Európa Bank (IEB) várakozásai is hasonlóak. Minden bizonnyal az év végi felfutásban bízva tervezi a Budapest Bank (BB), hogy a közeli hónapokban, de még az idén bevezeti ezt a terméket.
Hasonló fejlesztésre készül a CIB Bank is, de reményeik szerint is csak a jövő év elején tudnak indulni vele. Pedig számos visszajelzést kaptak az értékesítési területektől: az ügyfelek a korábbinál jóval nagyobb mértékben érdeklődnek a nyesz számla iránt.
Az adóbevezetés óta eltelt időszakban az IEB is élénkülést tapasztal, a bankban sokan kérnek tájékoztatást a nyesz nyitási feltételeiről, az elérhető befektetési lehetőségekről. Az Erste azonban – mint megtudtuk – egyelőre csak kis mértékben érzékeli, hogy a kamatadó e havi belépése felértékelné a nyugdíj-előtakarékossági számla szerepét. Ennek oka lehet az, hogy az ügyfelek még alig ismerik ezt a konstrukciót, de valószínűbb tartják, hogy az augusztusi kamatadó-elkerülő akciók során a felhalmozott megtakarításokat jórészt már befektették. Az OTP Bank esetében augusztustól érzékelhetően megnőtt az érdeklődés a nyesz iránt. A számlák száma egy hónap alatt megduplázódott, a kezelt állomány több száz millió forintra rúg. Az MKB ügyfeleinek száma az augusztus végi időszakban közel kétszeresére nőtt. Az Erste Banknak jelenleg pár száz ügyfele rendelkezik nyesz számlával, megtakarításuk meghaladja a 100 millió forintot.
Változatlan jogszabályok esetén – hangsúlyozták – az Erste is jelentős növekedést vár a nyesz számlák számát és az azon kezelt állományokat tekintve. A pénzintézet szakértője azonban megemlítette azt is, hogy véleménye szerint a nyesz még akkor sem váltana ki különösebben nagy érdeklődést, ha olyan mértékű marketingkampány folyna körülötte, mint az a kamatadó esetében tapasztalható volt. A nyugdíj-előtakarékossági számla ugyanis leginkább az 50 év feletti vagy már nyugdíjban lévő generációknak előnyös. A CIB eddigi tapasztalatai szerint jellemzően a 40–50 éves korosztály tehetősebb körében erősebb az igény erre a szolgáltatásra. Az IEB-nél fontosnak tartották megemlíteni, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla elsősorban olyan ügyfeleknek javasolt, akik hosszú távú befektetésekben gondolkoznak. Az MKB számos ügyfele várt arra, hogy szeptember 1-jétől megnyíljon a lehetőség a nyugdíjasok számára is a nyesz igénybevételére (ők három év után már bármikor adómentesen hozzáférhetnek az elhelyezett összeghez és ez idő alatt is kaphatják évente az állami támogatást). Többen emiatt már meg is nyitották ezt a számlát.
A nyesz a gyakorlatban – legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint – egyáltalán nem úgy funkcionál, mint amiért létrehozták. A „negyedik pillérként” eredetileg a tőzsde által szorgalmazott megoldással ugyanis azt szerették volna elérni, hogy a lakosság növelje hosszú távon nagy valószínűséggel a legjövedelmezőbbnek számító részvénypiaci befektetéseit. Az ügyfelek azonban legfeljebb befektetési jegyek vásárlására szánják rá magukat. Az OTP esetében például az eddigi nyesz megtakarítások közel fele valamelyik alapba ment. A piac az MKB tapasztalatai szerint még mindig idegenkedik a befektetési szolgáltatásoktól.
