Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euró szindikált hitelezése, illetve az eurókötvény-kibocsátás a BNP Paribas Bank tevékenységének egyik legerősebb és legsikeresebb területe (lásd táblázatukat). A CIB Bank – hangsúlyozták a pénzintézetnél – hagyományosan vezető szerepet játszik a hazai bankpiacon a konzorciális hiteleket illetően. Az elmúlt években szinte valamennyi jelentős klub-, illetve szindikált hitelben részt vettek, döntő többségükben főszervezői, illetve ügynöki feladatokat látva el. A CIB szindikálthitel-portfóliója jelenleg mintegy 50 milliárd forint.
Az OTP Bank jelentős szindikált és klubhiteleket szervezett többek között a telekommunikációs, vegyipari, olaj- és gázipari vállalatok számára, de kiemelt figyelmet fordít az infrastruktúra-fejlesztések finanszírozásában való részvételre is. Az EU-tagsággal – fejtették ki a banknál –, valamint a magyar vállalatok működésének és piaci reputációjának javulásával a nagyvállalatok kockázati felára az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent, és mára európai szintet ért el. A jövőben várhatóan ez a tendencia lelassul, illetve a jelenlegi szinten stabilizálódik.
Volosinovsky László, az Erste Bank nagyvállalati osztályának igazgatója szerint azonban a korábban kiszámítható és stabil szindikált hitelezési piac mostanában alapvető változásokat mutat, amelyek hosszabb távra meghatározóak lehetnek. A hitelek kamatfelára az elmúlt három évben folyamatosan csökkent, és tartósan a nyugat-európai kamatfelárak alatt található, ugyanakkor a hitelek átlagos futamideje egyre inkább kitolódik, míg pár éve az 5 éves futamidők voltak jellemzőek, ma a 7 éves finanszírozások egyre elfogadottabbak.
Érdekes jelenség az is, hogy a tranzakciók szűkössége miatt a utóbbi időben egyre gyakoribbak a klubhitelek a klasszikus szindikált hitelek helyett. (A klubhitelt a bankok zárt körében, meghívásosan „adják össze”, a szindikált hitelezést nyilvánosan vezényli le a vezető szervezőként szereplő bank.) A szindikált hitelezés piaca – mondták el a Raiffeisen Banknál – viszonylag korlátozottabb hazánkban, kevés az olyan nagyvállalat, amely több bankot is „foglalkoztató” hiteligénnyel képes jelentkezni. A klubhitelezés jóval gyakoribb, itt az ügyfelek 2–5, jellemzően hazai nagybanktól vesznek fel 2–15 milliárd forintnyi hitelösszeget. A HVB Bank szerint viszont 8–10 az ebben a szegmensben aktív szereplők száma.
A HVB Banknál is azt hangsúlyozták egyébként, hogy a nemzetközi szindikálásokra alkalmas hitelfelvevők száma korlátozott. A komolyabb társaságok jelentős része stratégiai befektető tulajdonában van, ahol a finanszírozás anyavállalati szinten és nem lokális piacról kiindulva történik. A magyar gazdaság mérete miatt ráadásul a nagy potenciális hitelfelvevő társaságok száma kevesebb, mint Nyugat-Európában vagy akár Lengyelországban. A HVB ezzel együtt aktív szereplőnek tartja magát ezen a piacon. Mint kifejtették: a 20–150 millió euró nagyságrendű hitelek folyósításakor belföldi klubhitelek formájában zajlik a több-bankos finanszírozás, 15–20 millió euró alatt nem igazán jellemző a klubhitel sem.
