Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok a nagyvállalatokért folyó gyilkos verseny közepette az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tesznek lakossági, sőt kis- és középvállalati (kkv) ügyfelek szerzéséért is. Ezt a törekvést igazolhatja, hogy (mint az a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai alapján kiszámítható) a nagyvállalatok hitelállománya a 2004. évi mintegy 25 százalékkal szemben az idei első félévben már „csak” a banki teljes hitelportfólió alig több mint 18 százalékát tette ki. A céges hitelállományon belüli arányokat vizsgálva még érdekesebb a helyzet. Míg ugyanis 2004-ben (már jelentős felfutás után) a kkv-kölcsönök részesedése még nem érte el a 49 százalékot, már a következő negyedévben a kisebb cégek lettek a bankok jelentősebb partnerei. A kkv-hitelek aránya pedig a teljes vállalati állományon belül 2006 első félévére meghaladták az 58 százalékot. Ilyen körülmények között aligha csodálható, hogy a bankok egy része a nagyvállalati helyett inkább a kisebb cégek számára nyújtott szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt.
A Budapest Bank vállalati üzletágának fókuszában elsősorban a kkv-k kiszolgálása és finanszírozása áll, ami persze nem jelenti azt – mondták el –, hogy a banknak ne lennének tapasztalatai a szindikált, illetve a klub hitelezésben. Volosinovsky László, az Erste Bank nagyvállalati osztályának igazgatója szerint (is) nagymértékben felértékelődtek a kis- és középvállalatok. Volosinovsky szerint egyébként a nagyvállalati ügyfelek számára is előnyt jelenthet az Erste Bank jelentős piaci pozíciója a lakossági és a kkv-szegmensben, valamint meghatározó szerepe a kelet-közép-európai bankpiacon. A CIB-nél ezzel kapcsolatban elmondták: termékeik között vannak olyanok, amelyek a nagyvállalatok segítségével és az ő javukra is, de egyértelműen a kis- és középvállalatokat célozzák meg. Ilyen például a közraktárhitel, a területalapú támogatás-előfinanszírozási vagy a birtokfejlesztési hiteltermék, amelyek standard, folyamat központú, gyorsan és egyszerűen elérhető konstrukciók minden érintett számára.
Gergely Zsolt, az Inter-Európa Bank vállalati üzletágának vezetője elmondta, hogy ők nem használják a „nagyvállalat, kisvállalat” megkülönböztetést, ha egyedi kérésekkel találkoznak. Az egyedi kondíciók, testre szabott megoldások kialakításakor értékelik a kialakult és reménybeli üzleti lehetőségeket. Azt vallják, hogy minden kisvállalatból válhat nagyvállalat. Különleges elbíráláshoz másutt sem mechanikusan csak a cégméretet veszik alapul. A klasszikusan nagyvállalati pénzintézetnek számító BNP Paribas vállalati ügyfélkörébe például a magyar nagy- és közepes méretű cégek, illetve a multinacionális vállalatok hasonló méretű magyarországi leányvállalatai tartoznak. A bank a minimum 80 millió eurónak megfelelő éves árbevételű céget tekinti nagyvállalatnak, egyedi ajánlat kialakítása azonban nem csak ettől az összeghatártól lehetséges – az ajánlat testre szabása függ a finanszírozási igény komplexitásától, a lehetséges kockázatoktól, valamint a további üzleti lehetőségektől.
A Budapest Bank és a HVB gyakorlatában a 10 milliárd forintos éves árbevételt meghaladó cégek számítanak nagyvállalatnak. Az Erste-csoportban is elsősorban az árbevétel alapján döntik el, hogy mely ügyfél minősül nagyvállalatnak. Ez a minősítés azonban minden csoporttagra érvényes, vagyis például az Erste cseh leánya (Ceská Sporitelna) által nagyvállalatnak minősített cég magyarországi leány- vagy testvércége magyarországi árbevételétől függetlenül automatikusan Magyarországon is nagyvállalatnak minősül. Az előző bankokhoz hasonlóan itt is fontosnak tartották azonban kiemelni, hogy nem csak a nagyvállalatok kapnak egyedi ajánlatot a pénzügyi szolgáltatásokra.
