Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nagyvállalati üzletág több pénzintézet szerint jelenleg átalakulóban van. A CIB Bank strukturált és kereskedelemfinanszírozási ügyletek főosztályának vezetője, Kozma Ivett úgy véli, ennek oka, hogy a hagyományos banki technikákat (ide sorolható például a business terminál is) minden nagy piaci szereplő gyakorlatilag hasonló színvonalon tudja nyújtani, ezért önmagában ezzel nem növelheti senki a piaci részesedését. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Ulmanné Stajz Mária, a BNP Paribas ügyvezető igazgatója, amikor kifejtette: a nagyvállalatok pénzügyi vezetése kifejezetten igényes, elvárja, hogy a saját banki kapcsolatai új megoldásokkal jelentkezzenek, és többnyire nagyon nyitottak ezek alkalmazására. Éppen ezért – tette hozzá – innováció és kreativitás jellemzi a termékfejlesztéseiket, hiszen lehet, hogy egy-egy cég pár éve még nem gondolt olyan szofisztikált konstrukciók használatára, amelyekre akár a cég mérete, akár a piaci körülmények változása kapcsán a jövőben szüksége lehet.
A komplexitást és az egyedi kezelést szinte minden bank hangsúlyozta. A Raiffeisen Bank sem kész konstrukciókat ajánl, hanem az ajánlatot az üzletági sajátosságok figyelembevételével, az ügyféllel egyeztetve, a megkötött szerződésekhez, gyártási folyamatokhoz, finanszírozási igényhez igazítja – mondta például Csorba Zoltán, a bank strukturált és kereskedelemfinanszírozási főosztályának vezetője. A HVB Bank tapasztalata szerint a bankokkal szemben egyre jobban megfogalmazódó igény az egyedi problémákhoz igazodó, testre szabott szolgáltatások nyújtása, valamint a tanácsadás. (Utóbbi fontosságát a BNP esetében is hangsúlyozták.) A nagyvállalati finanszírozásban ez a legkedvezőbb források összeállítását (egyedi támogatások feltárását, tőke-hitel kombinációk kidolgozását), illetve a különböző finanszírozási formák (például hitel, tőkepiaci lízinglehetőségek, kötvény, esetleg részvény) előnyeinek feltérképezését, biztosítását jelenti.
A bankok nagyvállalati üzletágának felépítése, a szervezeten belüli kezelése meglehetősen eltérő. A CIB versenyelőnyének tartja, hogy teljesen külön csapat foglalkozik a strukturált finanszírozás fiatal területeivel: a kereskedelemfinanszírozással, a közraktár-hitelezéssel, a felszámolói „A” hitelek nyújtásával és a bértermeléssel. A BNP – amely 2006-ra a Euromoneytól elnyerte a „A legjobb finanszírozó bank Magyarországon” díjat – szeptember 1-jével fiókteleppé alakul, így a bankcsoporton belül létező minden vállalati termék elérhetővé válik a magyarországi ügyfelek számára is. Ennek jelentőségét Ulmanné azzal világította meg, hogy kiemelte: a bankcsoport a világ száz legnagyobb vállalata közül nyolcvanat tekinthet ügyfelének. A fióktelep előnyei közé tartozik, hogy ezzel az úgynevezett nagyhitel-korlát, vagyis az egy cég számára biztosítható hitelkeret maximális összege nagyságrendekkel megnövekszik, a magyar vállalatok számára gyakorlatilag eltűnik. Az OTP Bank esetében – büszkélkedtek el a pénzintézetnél – a közép-európai mértékkel mérve is jelentős szavatoló tőke következtében az egy ügyfél számára nyújtható hitel maximális összege jelenleg mintegy 60 milliárd forint.
A nagyvállalatok „dédelgetése” terén egyébként a legnagyobb magyarországi bank sem marad tétlen: a jövőben (is) a nagyvállalati üzletágban meglevő komplex szolgáltatásokat népszerűsíti partnerei számára. Az OTP Bank elsősorban multinacionális cégek részére kívánja elérhetővé tenni a közép-európai régióra kiterjedő teljes körű cash management szolgáltatásait. Szabó Zsolt, a pénzintézet vállalati ügyfélkapcsolati és termékfejlesztési főosztályának vezetője elmondta: a nagyvállalatok kiszolgálását külön referenseken keresztül valósítják meg, akik ismerik az ügyfelek egyedi igényeit, megoldásokat kínálnak a rendelkezésre álló termék- és szolgáltatási csomagból, illetve kezdeményezik azokat a termékekkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztéseket, módosításokat, amelyek a magas szintű kiszolgálást biztosítják.
A HVB Bank előnyének tartja, hogy a nemzetközi nagyvállalatok számára ernyő jellegű (umbrella facility), több országban felhasználható hitelek lehetőségét biztosítja, mellyel Olaszországot, Németországot, Ausztriát és a teljes CEE régiót lefedik. A BNP Paribasnál megtudtuk: nagyvállalati ügyfeleik nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek finanszírozását és biztonságos lebonyolítását jelenleg 80, a bankon belül működtetett úgynevezett trade centeren keresztül intézhetik a világ öt kontinensének ötven országában.
Volosinovsky László, az Erste Bank nagyvállalati osztályának igazgatója a mostanában zajló változásokat némiképp eltérően ítéli meg. A rendszerváltást követően a külföldi tulajdonú bankok kelet-közép-európai expanziójukkal követték multinacionális nagyvállalati ügyfélkörük ugyanilyen irányú mozgását, így a Magyarországon megjelenő külföldi bankok szinte mindegyike jelentős nagyvállalati üzletágat épített fel. Az elmúlt évek tendenciája, hogy megszűnt a 90-es évekre jellemző nagyvállalati boom, amit az sem kompenzált, hogy egyre több tőkeerős magyar tulajdonú cég érte el a nagyvállalati kategóriát.
A devizaliberalizáció és az EU-csatlakozás óta fokozottan jellemző az is, hogy a multinacionális nagyvállalatok magyar vonatkozású banki tevékenységeik egyre nagyobb hányadát bonyolítják külföldi pénzügyi központjaikon keresztül. A méretnagyságból adódóan a nagyvállalati igényeket a HVB Bank szakemberei szerint már nemcsak a hagyományos hazai nagybankok tudják kielégíteni, hanem egyre erősebb versenyt teremtve specializálódott, nagybanki tulajdonosi háttérrel rendelkező, úgynevezett wholesale bankok is, de a külföldi pénzintézetek is egyre erőteljesebben beszállnak majd a versenybe.
A másik oldalról pedig: a nemzetközi nagyvállalatok mellett a hazai nagyvállalatok is egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy folyamatos fejlődésük biztosítása érdekében nemzetközi tevékenységüket bővítsék, országhatárokon túli terjeszkedésüket erősítsék. A lokális megoldások helyett a nagyvállalatok mindinkább olyan megoldásokat keresnek, amelyek a csoport egészének igényét is ki tudják elégíteni. Új tendencia, hogy az uniós csatlakozás hatásaként megszűnőben van Közép- és Kelet-Európa egzotikus varázsa és a térségre koncentráló speciális megoldások helyett egységes szolgáltatások kerülnek előtérbe. Nem közvetlenül finanszírozási termék, de a vállalatcsoport pénzszükségletét alapvetően befolyásoló új eszköz a dinamikusan terjedő nemzetközi cash pooling.
