Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Pontosan hogyan határozható meg, illetve mi is a strukturált finanszírozás?
– Különbséget kell tennünk, tágabb értelemben ugyanis magába foglalja a projektfinanszírozást, a szindikált hitelezést, a befektetési banki üzletági tevékenységet és magát a strukturált kereskedelemfinanszírozást is. Ha azonban szűkebb értelemben közelítjük meg, akkor kizárólag ez utóbbiról beszélünk, ami lényegében olyan banki finanszírozási technika, ahol nem elsősorban az ügyfél pénzügyi paraméterei határozzák meg a hitel-visszafizetés képességét, hanem maga a struktúra. Ebben rejlik a kockázat és a profit is. Bármely elemét is vizsgáljuk, a lényeg, hogy a struktúrát kell jól „kitalálni” és összeállítani.
– Mi tartozik a CIB-nél a strukturált és kereskedelem finanszírozás körébe?
– Voltaképpen minden olyan terület, ahol az adott finanszírozási igény kockázatának vizsgálata során – mérleg, eredménykimutatás, cash flow vizsgálat helyett – elsősorban iparági, illetve árukockázatot mérlegelünk, amire aztán felépítjük az ezen kockázatokat kezelő struktúrát. Ily módon olyan vállalkozások is hitelhez juthatnak, amelyek a hagyományos banki hitelezési követelményeknek nem felelnek meg. A termék alapvetően az áruhoz, annak mozgásához kötődik. Ide sorolhatók tehát egyfelől a strukturált termékek, mint például a támogatás-előfinanszírozás, a növénytermesztési hitel – az integrátorokon keresztül –, a közraktárhitel, a szállítói láncok finanszírozása, a vevőoldali faktoring. Jellemzően nagyvállalatokon keresztül, de tulajdonképpen kis- és középvállalkozások finanszírozása valósul meg ily módon. Egy másik példa a struktúrára az intervenciós gabonafinanszírozás. Az intervenció lényege, hogy az Európai Unió felvásárolja bizonyos minőségi paraméterek mellett a gabonát. Ha egy bank ilyen finanszírozásra adja a fejét, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy milyen az uniós felvásárlási folyamat, milyenek a piaci és felvásárlási árak, mi történhet, ha például tárolás közben a kukorica minősége romlik. Figyelni kell arra, hogy az áru valóban létezzen, méghozzá megfelelő minőségben, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás, vagyis a termelő ne kapjon két banktól is pénzt ugyanarra az árura. Ezek nem hagyományos banki kockázatok. A terméket mindezen tényezők ismertében kell összerakni, s minthogy sok kistermelőről lehet szó, a portfóliókockázatot is kezelni kell.
A strukturált és kereskedelem finanszírozás másik ágát alkotják az egyedi strukturált finanszírozási ügyletek, például a kereskedelem finanszírozás, ami egyértelműen a nagyvállalatok igényeit szolgálja ki. A megfelelő struktúra, az ideális ajánlat kialakításához alapvető feltétel a nagyvállalat és az iparág kellő ismerete, hiszen itt iparág- és tevékenységfüggő kockázatról van szó.
– Milyen szerepet tölt be a CIB stratégiájában ez az új terület?
– A CIB – amely tradicionálisan erős a vállalati piacon, a hitelezésben 13 százalék fölé növelte a részesedését – töretlen fejlődésének kétségtelenül egyik fontos feltétele, ha maga is ezen innovatív termékek felé fordul. A strukturált termékek standardizáltak, folyamat központúak (vagyis nem mérlegelemzésre, hanem a struktúrára épülnek fel), adat- és tudásbázison alapulnak. Ugyanakkor az egyedi strukturált ügyletekre a személyre szabott megoldások jellemzőek.
– Milyen termékeket alakított ki a CIB új csapata e rövid idő alatt?
– Három fő termékünk van: a területi alapú támogatás finanszírozása, a birtokfejlesztési hitel, amely a Nemzeti Földalap földértékesítési programjához kötődik, valamint a közraktárhitel s annak minden verziója. A következő termék a vevőoldali faktoring lesz, amely Magyarországon még alig működik. A termékek szabványosítottak, átláthatóak, dokumentációs követelményük egyértelmű, s igen gyors a folyósítási eljárásuk.
