Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A CIB Bank – tudtuk meg Lukácsi Zoltántól, a lakossági marketingfőosztály vezetőjétől – a hitelbírálat során nem tesz különbséget a forint-, illetve a devizaalapú kölcsönt igénylők között. A banktól már lehet jövedelemvizsgálat nélkül is igényelni hitelt, de amennyiben jövedelemvizsgálatra kerül sor, akkor az összes vélelmezett havi nettó jövedelem maximális terhelhetősége forint- és devizahiteleknél is (természetesen a jövedelemből le kell vonni az esetleges egyéb havi hiteltörlesztéseket) ugyanannyi. Devizahitel esetén azonban az ingatlanfedezet arányában csak kisebb összeg engedélyezhető. A nem jövedelemalapú terméknél az ingatlan befogadási értékének legfeljebb 50 százalékáig folyósítanak kölcsönt (ez a vételárhoz viszonyítva nagyságrendileg valamivel több mint 40 százalékot jelenthet), devizakölcsön igénylésekor az így kalkulált értéket még 10 százalékkal mérséklik.
A Budapest Bank devizahitelek esetén tíz százalékkal csökkenti a finanszírozási arányt, de a jövedelem terhelhetőségét is alacsonyabb szinten szabja meg. Itt még megtudtuk azt is, hogy forintalapú lakáscélú és szabad felhasználású kölcsönök igénylése esetén a hitelbiztosítéki érték maximum 43 százalékáig lehet nem jövedelemalapú a bírálat. Devizahitel és adósságrendező hitel igénylésekor azonban mindig jövedelemalapon történik a bírálat. Az integrált takarékszövetkezetek – mondta el Egerszegi Ádám, a Takarékbank igazgatója – a devizaalapú hitelek igénylésekor magasabb nettó minimális jövedelmet írnak elő, mint a forintkölcsönök esetében.
A Raiffeisen Bank termékfejlesztési csoportvezetője, Bőczén Patrik csak annyit volt hajlandó elmondani, hogy a hitelbírálat során számos tényezőt vesznek figyelembe, amelyek egyik eleme a hitel devizaneme, a jövedelem maximális terhelhetőségét pedig a bank belső – és nem publikus – szabályzatai határozzák meg. A K&H Bank még ennyi információt sem szolgáltatott erről a témáról lapunknak. A HVB Bank finomabban ugyan, de tulajdonképpen szintén elutasította a konkrét paraméterekre vonatkozó kérdésünkre a választ. Baranyai Dávid ügyvezető igazgató ugyanis arról tájékoztatta lapunkat, hogy a forint- és a devizaalapú hitelek esetén is több szempont alapján – komplex módon –, a lehetőségekhez mérten teljeskörűen elemzik az ügyfél jövedelmi, vagyoni helyzetét és állapítják meg a hitelhányadot, illetve hogy az ügyfél jövedelme hány százalékig terhelhető. Az Erste és az MKB Bank nem tesz különbséget a hitel devizaneme alapján (terhelhetőségi adatokat és finanszírozási hányadot ezek a pénzintézetek sem közöltek).
Az OTP Bank tájékoztatása szerint az ügyfél minősítésének alapja itt a rögzített ügyféladatok alapján a törlesztőkészség (scoring) vizsgálata a forint-, illetve a devizaalapú kölcsönt igénylők esetében egyaránt. A scoring számítása statisztikai módszereken alapul, eredményétől függően a hiteligénylők különböző minősítési kategóriákba kerülnek. Az egyes minősítési kategóriák alapvetően befolyásolják az ügyfél számára adható hitelösszeget. Annak megállapítására, hogy az ügyfél megkaphatja-e az igényelt hitelösszeget, a bírálati rendszer törlesztőképesség-vizsgálatot végez. Különböző számítási módszerek segítségével határozzák meg a megajánlható kölcsönösszeget, illetve hitelkeretet. A devizahitelből fakadó törlesztési kötelezettségnél viszont az esetleges árfolyam-ingadozások miatt tartalékot számít fel a bank a törlesztési terhekre. A hitelintézet egyébként nem a jövedelmet veszi alapul az ügyfél fizetőképességének vizsgálatakor, hanem a szabad cash-flow-t, azaz a jövedelemnek a KSH által számított átlagos kiadásokkal csökkentett mértékét. Ennek az összegnek kell elegendőnek lennie az esetleges korábbi hitelek és az új hitel törlesztőrészleteire.
