Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok többsége arra számít, hogy a szeptember 1-jétől az eddig nulla kulcsról 20 százalékra emelt kamat- és árfolyamnyereség-adó ösztönözheti azt, hogy a magánszemélyek megtakarításaikat hosszabb távra helyezzék el. Arról azonban, hogy ez pontosan milyen termékeknek is kedvez majd, már nem ilyen nagy az egyetértés. Cseh György, a CIB Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy szeptember 1. után a rövid távú betétügyletekbe vágó ügyfelek esetében a bank igen hamar levonja és megfizeti a kamatadót. A betéttel ráadásul csak egyetlen lekötési periódus erejéig lehet elodázni a kamatadó megfizetését. Befektetési jeggyel azonban ez gyakorlatilag bármeddig megtehető. Ezt a véleményt természetesen mindenki osztja, de a hazai megtakarítási szokások alapján abban kételkednek, hogy a reakciókat egyértelműen az ésszerűség irányítja majd. Cseh is úgy fogalmazott: amennyiben a lakossági ügyfelek felismerik a befektetési alapoknak ezt az előnyét, akkor lehet arra számítani, hogy a betétben lévő megtakarítások egy része átmegy befektetési alapokba. A Budapest Bank (BB) szakemberei is a jegyek előtérbe kerülését prognosztizálják. Ha az ügyfél akár évekre is tudja nélkülözni pénzét, akkor – állították – számára a garantált alapok egyike lehet a megfelelő konstrukció. Szerintük ha a kormány által korábban bejelentett hosszabb távú befektetések és megtakarítások utáni adókedvezmények is megvalósulnak, akkor azok még inkább segíteni tudják majd a befektetési jegyek értékesítését.
A Citibank a kamat- és árfolyamnyereség-adó bevezetésének időpontja előtt kifejezetten erős keresletre számít a befektetési alapok iránt. Megjegyezték azonban, hogy ha kicsit hosszabb távra tekintünk, akkor a betét és a befektetési jegy között pusztán az adó bevezetése miatt nem tehető különbség. Volatilis, bizonytalan kamatkörnyezetben inkább a fix lejáratot, illetve hozamot részesítik előnyben a befektetők a likviditással szemben, ezért az OTP Bank – mondta Nyitrai Győző, az értékpapír-szolgáltatások főosztályának igazgatója – még rövid távon sem számít arra, hogy csupán az adózás miatt jelentősebb átrendeződés alakulna ki a két legnagyobb lakossági megtakarítási forma között. Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunknak a takarékszövetkezetek és az Erste Bank illetékese is.
Az MKB Bank tapasztalata szerint az ügyfelek megtakarításaikat a hosszabb távú vagy határozatlan futamidejű lehetőségek irányába csoportosítják át, illetve előrehozzák jövőbeni befektetéseiket. Orosz András, a K&H Bank marketingigazgatóságának vezetője a megtakarításoknak csak kismértékű átáramlását várja a hosszú lejáratú konstrukciók irányába. A HVB főosztályvezetője, Mozol Péter amellett, hogy szintén a hosszabb futamidejű megtakarítások preferálását vetíti előre, hangsúlyozta: az adó miatt a nominális kamat is csökken, így akár a kockázatvállalási kedv is megnőhet a várható kedvező hozam reményében. Így gondolják a Citibanknál is. A jegybanki alapkamat és az általános kamatszint ezzel párhuzamos múltbeli csökkenése során jól megfigyelhető volt, hogy az ügyfelek érdeklődése nőtt a potenciálisan magasabb hozammal kecsegtető befektetési termékek iránt – érveltek. Ezzel párhuzamosan a kockázatvállalási hajlandóság is nőtt, amit jól mutat a részvényalapok növekvő népszerűsége a Citibank ügyfélkörében. Tekintettel arra, hogy a kamatadó közvetlenül csökkenti a betéteken elérhető nyereséget – mint kifejtették: hatása az ügyfél szemszögéből hasonló a csökkenő kamatszintéhez –, itt arra számítanak, hogy általában is felerősödik a kereslet a befektetési termékek iránt.
Nyitrai felhívta a figyelmet arra is, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség-adóhoz kapcsolódó veszteségelhatárolási, költségbeszámítási lehetőségek az egyedi részvénybefektetéseket kedvezőbb helyzetbe hozzák a részvényalapokkal szemben. Ugyanakkor – tette hozzá – azt is figyelembe kell venni, hogy megfelelően diverzifikált részvényportfólió kialakítása még így is olcsóbb lesz a befektetési alapokon keresztül. A befektetési alapoknál ráadásul az adót a szolgáltató vonja le és fizeti be, míg az egyedi részvényeknél – sokaknak kellemetlen adminisztratív terhet jelentve – ez az adózó kötelessége. Az adózási kedvezmények elsősorban azoknak a befektetőknek jelentenek előnyt, akik már most is egyedi részvényekbe (is) fektetik pénzüket. Jelentős átáramlásra tehát a legnagyobb magyar bank ez esetben sem számít.
Az OTP igazgatója kiemelte a nyugdíj-előtakarékossági számla teljes kamatadó- és árfolyamnyereségadó-mentességét, ami hosszú távú megtakarítások esetében ideális megoldás minden befektető számára. Ezért itt jelentősebb fellendülésre számít, amit az új, a hatályosnál sokkal több részletszabályt is tartalmazó jogi környezet is segít. A kamatadó bevezetésére viszont éppen a legnagyobb magyar bank lépett a leggyorsabban. Az OTP Jelzálogbank négyféle, merőben új papírt dobott piacra. A lakosságnak szánt jelzáloglevelek jegyzése augusztus 31-én jár le. A futamidejük kettő, három, öt, illetve tíz év – és mindegyik egy összegben, a futamidő végén fizet kamatot.
Egyébként alig akad bank, amelyik kifejezetten az adóintézkedések miatt alakít ki új terméket. A HVB kétéves futamidejű betétet és új befektetési alapokat vezet majd be. Az Erste – tudtuk meg – szintén új megtakarítási és befektetési konstrukciót dolgoz ki. Egyelőre azonban csak annyi biztos, hogy a csoporthoz tartozó alapkezelő két vegyes jellegű, eltérő kockázati szintet képviselő alapok alapja konstrukciót dob piacra, várhatóan augusztus elején (NAPI Gazdaság, 2006. július 24., 7. oldal). Az MKB augusztusban új, adóoptimalizálásra lehetőséget nyújtó akciós ajánlatokkal – többek között egy speciális tőkegarantált alappal és hosszú távú lekötött betéttel – jelenik meg a piacon. Őszre azonban nem csak ez a három bank rukkol ki új megoldással. A Citibank is tervezi további befektetési alapok forgalmazását és indítását, ám ezt korábban meghatározott stratégiájuknak megfelelően teszik. A Takarékbank – tudtuk meg Egerszegi Ádám igazgatótól – is korábban elhatározott fejlesztése miatt bővíti befektetésijegy-kínálatát. A többiek (legalábbis egyelőre) úgy gondolják, hogy jelenlegi széles termékkínálatuk miatt különösebb változtatásra, újításra nincs szükség.
