A kamatadó bevezetésére való felkészülésről már korábban is elhangzott többféle vélemény. A bankok – mondta el kérdésünkre Tisztavalné Winand Ágnes, a CIB számviteli főosztályának vezetője – közösen próbáltak haladékot kérni a Magyar Bankszövetség segítségével, hogy problémamentes lehessen az átállás, de sok kérdésre még a mai napig nem érkezett hivatalos válasz. A Bankszövetség, mint azt már megírtuk, a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz is fordult – többek között – emiatt, de a rendelkezés hatálybalépésén ez már nem változtat. Tisztavalné szerint pedig az új adóterhek miatt nagyon komoly technikai változásokra van szükség, számos új programot kell megírni, sok régit pedig módosítani, ami milliós nagyságrendű kiadással jár. Orosz András, a K&H marketingigazgatóságának vezetője elmondta: a számítástechnikai fejlesztés azért rendkívül bonyolult, mert termékcsoportonként, konstrukciónként, valamint időponttól függően különböző módon kell a megfelelő adót számolni. A legösszetettebb feladat az értékpapír-műveletek adójának meghatározása, tekintettel a devizabelföldi, devizakülföld ügyfelekre, illetve az egyéni vállalkozókra vonatkozó eltérő szabályozásra. A HVB szerint a legnagyobb problémát valószínűleg a nyugdíj-előtakarékossági számlával való elszámolás fogja okozni, ennek összetettsége miatt. Az OTP Bank külön projekt keretében méri fel és elemzi a szükséges számítástechnikai feladatokat. Az MKB Bank – tudtuk meg – már jelenleg is nagy erőforrás-bevonással dolgozik a fejlesztéseken, az egyik legnagyobb problémát a rendelkezésre álló igen rövid idő és a nyári szabadságok jelentik. További nehézséget okoz a külső rendszerfejlesztőkkel történő egyeztetés és megállapodás, hiszen a banki rendszerek ilyen irányú, átfogó fejlesztéséhez sok esetben szükség van az adott rendszert kifejlesztő, karbantartó cég közreműködésére.
A Takarékbank igazgatója, Egerszegi Ádám szerint is igen rövid a határidő. Mint kifejtette: ahhoz, hogy a változások specifikációja elkészüljön, hogy az it- szállító kifejlessze az új eljárási, illetve számítási metódusokat, amelyeket a bank tesztel és az esetleges hibák kijavítása után éles üzembe is állít, aligha elegendő a még hátralevő másfél hónap. Egerszegi viszont azt is megemlítette – amiről az informatikusok lapunknak már korábban beszéltek –, hogy mivel jelen esetben tulajdonképpen jogszabálykövetésről van szó, az informatikai szállítónak a fejlesztésért nem kell külön fizetni. Abban az esetben merülhet fel költség az it-fejlesztéssel kapcsolatban, amennyiben az informatikai szállító munkatársainak a helyszínen kell a paraméterezést, illetve egyéb beállítást elvégezniük.
