Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar háztartások hitelállománya áprilisban 76,2 milliárd, a betétállománya pedig mindössze 13,6 milliárd forinttal nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A kölcsönökön belül tovább mérséklődött a lakáshitelek aránya. A fogyasztási hitelek súlyának emelkedése egyértelműen a devizaalapú kölcsönök térnyerésével hozható összefüggésbe. Ezen a téren az április némi meglepetést is hozott, hiszen ha igen csekély mértékben is, de a deviza- mellett nőtt a forinthitelek állománya is, ami az idén először fordult elő. A devizahitelek így is már több mint a harmadát adják az összes hitelnek. (Csak emlékeztetőül: 2004 előtt ez az arány nem érte el a négy százalékot.) A devizahitelek mellett egyébként lassan bővülnek a devizabetétek is. Míg azonban a devizában tartott betétek értéke egy év alatt nem egészen 90 milliárd forinttal nőtt (ez sem csekély szám, főleg annak tükrében, hogy régebben itt folyamatos volt a lemorzsolódás), a devizahiteleknél ugyanekkor 850 milliárd forint feletti volt az emelkedés. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a devizahitelezés elméleti lefedezettsége (a hitelek és betétek aránya) két év alatt 112 százalékról 49 százalék alá esett.
Az idősoros adatokat áttekintve a lakosság pozíciójával kapcsolatban némiképp borús kép rajzolódik ki. Az elmúlt három évben ugyanis a hitelek havi emelkedésének üteme két és félszeresen haladta meg a betétekét. Amennyiben ez a trend tartósan folytatódik, akkor a bankok, de akár a költségvetés is kellemetlen helyzetbe kerülhet. Az mindenesetre igencsak elgondolkodtató, hogy négy éve a háztartási betétek és hitelek közötti különbözet (természetesen az előbbi javára) még 2700 milliárd felett volt, az idei áprilisra pedig ez az egyenleg már 1770 alá szállt. A legutolsó egyetlen hónap alatt a magánszemélyek pozíciójában 126,5 milliárd forintos romlás következett be.
A valódi helyzet persze csak a teljes megtakarítási adatokból ítélhető meg. Elképzelhető ugyanis – mint arra korábban már mutattak jelek –, hogy a magyar lakosságnál nem a spórolási hajlam csökkenése, hanem inkább a befektetési szerkezet változtatása (a bankbetétek arányának mérséklése) a jellemző. Mint rendszeresen megemlítjük: a magyar háztartások pénzügyi helyzetének valós megítéléséhez azt sem ártana a jelenleginél jóval pontosabban tudni, hogy mekkora értéket tesz ki a háztartások kezében levő ingatlanvagyon, esetleg a külföldön elhelyezett befektetés.
