Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A korábbi terveknek megfelelően jövő januártól ismét lesz árfolyamnyereség-adó Magyarországon – jelentette ki nemrégiben egy rendezvényen a pénzügyminiszter. A választási kampány során úgy tűnt, a már jogszabályba is foglalt változás elmaradhat, a helyzet azonban ezek szerint ismét változott. A tavaly az idei adótörvénnyel egyidejűleg megfogalmazottak szerint 2007. január elsejétől a magánszemélyek tőzsdei árfolyam- és ügyleti nyereség formájában szerzett jövedelme – természetesen beleértve az összetett vagy származtatott ügylet elszámolt nyereségét – 10 százalékos kulccsal adózik. Adókulcs ebben a kategóriában ma is létezik, de a tőzsdén így szerzett nyereség kamatnak minősül, így az adó mértéke nulla. Tőzsdei ügyletnek számít természetesen a BÉT-en, de az Európai Unióban vagy az OECD-országokban működő, a tőkepiaci törvény szerint elismert (szabályozott) piacon végrehajtott tranzakció is. Az ugyancsak akkor rögzített elképzelések alapján az adóköteles árfolyamnyereség megállapításakor az adóévben felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, az adóévre összesített veszteség pedig két évre elhatárolható lenne. További (esetleges) kedvezmény: kamat- vagy tőzsdei jövedelemből legfeljebb 50 ezer forint után nem kell megfizetni az adót, ha a magánszemély kamatból és tőzsdei ügyletből származó összes jövedelme nem éri el az évi 250 ezer forintot. Jövőre ráadásul a külön adózó jövedelmeket (közte az osztalékot) is a jelenlegi 25 helyett 10 százalékos elvonás terhelné majd. Ez az egységes kulcs a tervek szerint 2010-ben emelkedhet, a mai elképzelések alapján 18 százalékra.
A társaságok az idén január 1-jétől adózás előtti profitjukat csak a szabályozott piacokon kötött ügyletek nyereségének a felével csökkenthetik. A törvényből ugyanis kikerült az „elismert piac” kategória. Szabályozott piacnak (többek között) a tőzsdék mellett az tekinthető, amely meghatározott időben működik, az árak alakulása nyilvános. A cégek esetében nem tudunk arról, hogy a jogalkotók kiemelnék az adótörvényekből a szabályozott piacra vonatkozó kedvezményt, ez a cégek fedezeti tevékenységének szorgalmazása miatt nem is lenne túl logikus lépés.
A változások így sem maradhatnak hatástalanok a tőzsdei forgalomra. Az adómenetesség megszűnése és a forrásadó kulcsának mérséklése egyaránt a bankok felé terelheti majd a spekulánsokat. A pénzintézetek pedig – legalábbis a Takarékbank példája ezt mutathatja – valószínűleg hajlandóak lesznek a szabályozott piactól elforduló ügyfelek fogadására.
