Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok számtalan érvet sorolnak, hogy miért jár jobban minden ügyfél, ha a tőzsdei kereskedés helyett devizapiaci ügyleteinél inkább őket választja. A legtöbbször azt hangoztatják, hogy a tőzsdei termékek standardizáltak mind összegek, mind lejáratok tekintetében, így ezek a legritkább esetben fedik le egy ügyfél valós igényeit, míg a bankközi piacon teljes mértékben testre szabott ügyletekkel tudják kiszolgálni őket. További előnyként említik, hogy míg a tőzsdék korlátozott nyitvatartási idővel rendelkeznek, a bankközi piacok megfelelő ügyletnagyság esetén 24 órás piaci jelenlétet tesznek lehetővé az ügyfelek számára is.
A tőzsdei napi elszámolással – ami azt jelenti, hogy a fedezeti ügylet fennállása alatt bármikor elképzelhető, hogy komoly likviditási gondba kerül az ügyfél – szemben a banki ügyletek hitelkeret terhére is köthetőek. Ez olyan, mint ha a bank a vele kapcsolatban álló vállalkozásnak (tulajdonképpen egy hitelbírálati eljáráshoz hasonlóan) egy virtuális számlát nyitna, és azt tenné lehetővé, hogy a cég az itt elhelyezett összeg erejéig kockáztasson. Könnyen belátható persze, hogy ha az ügyfél pozíciója akár átmenetileg is, de nagyobb veszteséget mutat, akkor azt a bank sem hagyja szó nélkül.
A nyilatkozatok szerint a bank javára szól még, hogy nem csupán árat jegyez, szakmai segítséget nyújt. Az MKB és a CIB Bank például állításuk szerint rendszeresen szervez ügyféltalálkozókat, ahol részletesen ismertetik az ügyletek fajtáit, a kötéstechnikát és a zárási lehetőségeket. A Citibank szemináriumokkal és szimulációs játékokkal segít. A Raiffeisen a fedezeti üzletek megkötése után folyamatos pozíciófigyeléssel, azok aktív menedzseléséhez szükséges konzultációs lehetőséggel áll ügyfelei rendelkezésére.
Általános bankári vélemény szerint a bróker ebben a „játszmában” csak egy plusz lépcső, saját jutalékkal és költségekkel. Az árak és a forgalom ugyanis minden esetben a bankközi piacról, végső soron banktól származnak. Árjegyzés hiányában ráadásul a tőzsdén alacsony a likviditás, így sokszor csak a bankközi piacon megkötött ügyletek kerülnek át a BÉT-re. Többen vélik azonban úgy, hogy a bróker csak a jelenlegi, kvázi tőzsdén jelent plusz szintet. Normális piaci körülmények között ugyanis a vevők és az eladók a banki ajánlati sávban kereskednek egymással, vagy a legjobb feltételeket kínáló pénzintézettel. Sokan mondják még kritikaként el, hogy hangzatos szavaik ellenére a valóságban sem a bankok, sem a tőzsde nem végez rendszeres és érdemi „ügyfélképzést”.
