Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankszektor mérlegfőösszege az első negyedévben lassabb ütemben nőtt, mint tavaly ugyanekkor. Az adat értékeléséhez azonban szezonális hatások miatt érdemes az előző éveknél is kiigazított időszakot alapul venni. Így pedig a szektornak cseppet sincs oka a szégyenkezésre. A növekedés dinamikája ugyanis több mint a kétszeresére rúgott a 2005 első negyedévében rögzítetthez képest (akkor pont három, míg most 6,2 százalékos volt a fejlődés).
Egy év alatt ráadásul a növekedés igen látványos volt, hiszen közel 21,5 százalékot tett ki. A különböző bankcsoportok azonban igencsak eltérő pályát jártak be. Szinte robbantottak a középbankok, míg a kisbankok érzékelhetően csúsznak lefelé, miközben a szakosított pénzintézetek láthatóan megtalálták a számukra növekedési lehetőségeket hordozó piaci szegmenst. Ugyanakkor nagy- és középbankok valószínűleg tőlük is jelentős mértékben szívnak el üzleteket. Az adózás előtti eredmény alapján azonban minden számítási módszer szerint egyértelmű a szektor minden szegmensében a visszaesés. A középbanki kategóriában egyetlenként látható növekedésnek sem mernénk a közreadott adatok alapján egyértelműen helyt adni. Ebben a kategóriában ugyanis – tudtuk meg a pénzügyi felügyelettől (PSZÁF) – két bank is új adatszolgáltatási rendszerre állt át, ami miatt például a kamatráfordításnál a 2005. első negyedévi közel 33 milliárd forintos adat az idei első negyedre 87 millióra esett vissza, emellett (ennél kevésbé feltűnően ugyan) eltérések más soron is akadnak. Ha a végösszeg – mint állítják azt a PSZÁF-nál – mégis stimmel, akkor persze le a kalappal ez előtt a csoport előtt.
Az előbbi technikai különbség miatt a középbankoknál azt sem tudjuk igazán megállapítani, hogy a profithoz milyen arányban járult hozzá a kamat-, illetve a jutalék- és díjbevétel. A kamateredmény táblázatunkban szereplő közel 41 százalékos javulása mindenesetre biztosan a számok játéka (a hitel és betét kamatkülönbözete alapján mi viszonylag karcsú, nyolc százalékot sem elérő növekedést számoltunk). Az meglehetősen feltűnő, hogy a nagybankok milyen szépen – a jutalékok és díjak révén elért profitnál is erőteljesebben – gyarapították kamatnyereségüket. Erre a mostani piaci helyzetben csupán az lehet a magyarázat, hogy a piac jelentős méretű szereplőinek nem igazán kell versenyezniük, ellentétben például a kisbankokkal vagy a szakosított pénzintézetekkel. Ebben a két csoportban ugyanis a jutalékeredmény hagyományosan negatív (többet fizetnek ki a hozott üzletekért, mint amekkora az azokból ilyen címen beszedhető bevétel), most viszont a kamatkülönbözet a kisbankoknál csak csekély mértékben tudott nőni, míg a szakosított csoportban egyenesen visszaesés következett be. Ha a saját adatainkat vesszük alapul, akkor első ránézésre a középbankoknál észlelhető a legjobban a nyugat-európai tendenciákhoz való közeledés, vagyis a jutalék- és díjbevételek térnyerése a kamatbevételek terhére. A képet árnyalja, ha a jutalék- és díjbevételt a mérlegfőösszeg egészéhez viszonyítjuk. Eszerint ugyanis a nagybanki és a középbanki csoportban is elég jelentős csökkenés következett be egy év alatt.
