Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közleményben hívta fel a magyarországi pénzintézetek figyelmét a lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információszolgáltatásról szóló önkéntes magatartási kódex alkalmazására. A dolog érdekessége, hogy a frissen megjelent felügyeleti ajánlás az Európai Bizottság öt évvel ezelőtt (2001. március 1-jén) közzétett hasonló felhívására vonatkozott. Az ajánlás, amely az EB égisze alatt folytatott tárgyalásokat követően készült el, az európai fogyasztóvédelmi szervezetek és a lakáshiteleket kínáló európai hitelintézeti szövetségek által 2001-ben kidolgozott és aláírt lakáshitelekre vonatkozó szerződéskötés előtti információról szóló önkéntes magatartási kódexen alapul. A megállapodás fő vívmánya egy olyan önkéntes rendszer létrehozása volt, amely a szerződéskötést megelőzően szabványosított formában, általános és személyre szabott információkat bocsát a fogyasztók rendelkezésére a lakáshitelekkel kapcsolatban.
A PSZÁF most hívta fel nyilvánosan a lakáshiteleket kínáló pénzügyi szervezetek figyelmét, hogy üdvös lenne, ha ügyfeleiket a kódexben foglalt formában és tartalommal tájékoztatnák lakáshiteltermékeikkel kapcsolatban. A bizottság honlapján elérhető az a regiszter, mely a kódexet alkalmazó hitelnyújtókat tartalmazza. Amennyiben egy bank a kódex előírásainak alkalmazása mellett dönt, akkor – tájékoztat a PSZÁF – lehetősége van erről értesíteni az Európai Bizottságot és így megjelenni a regiszterben.
Nyilvánvaló, hogy ez a felügyeleti jelzés nem teljesen független attól sem, hogy vizsgálat indulhat a bankok lakáshitelezési gyakorlatával kapcsolatban (NAPI Gazdaság, 2006. május 8., 4. oldal). A pénzügyminisztériumban úgy vélik, hogy a lakáshoz jutást célzó állami támogatások nem jutnak el kellő súllyal az ügyfelekhez. A forintban folyósított lakáshitelek teljes hiteldíját (THM) és a bankközi kamatok különbözetét vizsgálva első pillantásra valóban úgy tűnhet, hogy a pénzintézetek a támogatott hiteleket is igyekeznek vaskos profitszerzésre felhasználni. Egészen más azonban a kép akkor, ha az így kapott értékeket a más hiteltípusoknál alkalmazotthoz hasonlítjuk. Míg ugyanis az idén márciusban az egy hónapos bankközi kamat és a lakáshitel-THM közötti marzs alig haladta meg a 6,5 százalékpontot, a személyi kölcsönök esetében ugyanez a 18,5-hez közelített. Egy évvel korábban a lakáshiteles különbözet hat százalékpont alatt, a személyi kölcsöné pedig 20,4 felett volt.
Ez a jelenség azonban nem a hitelre rakódó különböző költségek (például kezelési), hanem a még mindig igen magas kamat következtében állt be. Az idősoros adatokat áttekintve jól megfigyelhető, hogy a bankok által alkalmazott kamat-, illetve költségfelár elég szoros (0,8 feletti) negatív korrelációban van. Vagyis: az ügyfél vagy a kamatok, vagy a jutalékok révén fizet többet. Az idei első három hónapban egyébként (a kamatfelár növekedése következtében) a helyzet ezen a téren meglehetősen kiegyensúlyozott lett. Az ezt megelőző nyolc hónapban az egy százalékpont alatti (kamat)különbséget vaskosabb jutalékfelár egészítette ki.
