Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egészségpénztárak által kezelt vagyon évről évre szépen gyarapszik, de ez – a Patikapénztár vezetője, Lukács Marianna szerint – nem nevezhető szándékos előtakarékoskodásnak. A szektorban mindenki úgy látja, hogy a pénztártagok jelentősebb része az egészségszámlájára kerülő összeget rövid időn belül elkölti, a pénz két évre történő lekötéséhez kapcsolt, az egészségpénztári számlához járón felüli, 10 százalékos adókedvezménnyel pedig alig élt valaki. Az OTP Egészségpénztárnál (Ep.) ezt annak tudják be, hogy a pénztártagok a munkáltatóiktól fizetéskiegészítésként kapják a tagdíjtámogatást. Az Aranykor Ep. ügyvezetője, Csepi Lajos szerint viszont az egészségpénztárak tevékenységéből szükségszerűen – és ésszerűen – következik a befizetett pénz gyors elköltése, hiszen az intézményt jellemzően gyakran felmerülő, viszonylag kisebb értéket képviselő igények, alapvetően a gyógyszervásárlás kielégítésére használják. A K&H Medicinánál is úgy látják, az egészségpénztári juttatás egyik legnagyobb előnye, hogy a tagdíj azonnal elkölthető, nincsen várakozási idő. A tagok takarékoskodása általában addig tart, míg összegyűlik a tagdíj egy nagyobb összegű nyaralásra vagy nagyobb értékű sportszerre.
A piac szereplőinél egyébként a költési dinamika terén viszonylag jelentősek a különbségek. A Generali Ep. vezetője, Bauer Éva elmondta, pénztártagjaik 70 százaléka költi el folyamatosan az egészségszámláján levő összeget. A pénz közel 70 százalékát pedig a Dimenzió és az Erste-Harmónia tagjai még a befizetés évében elköltik. A kétéves lekötések aránya mindhárom kasszánál elenyésző. A lekötések száma az előző évihez viszonyítva nőtt ugyan az OTP Ep.-nél, de úgy vélik: akár a pénztártagok számát, akár a lekötött összeget tekintve még mindig jelentős a kiaknázható lehetőség. Az MKB Ep. tapasztalatai szerint a plusz adókedvezmény lehetőségével élők száma (és az általuk lekötött összeg nagysága) egy év alatt megkétszereződött, de az abszolút számok így is siralmasak: ötvennél kevesebb tag tett félre nem egészen nyolcmillió forintot.
Az MKB Ep.-nél tavaly a tagdíjfizetések összege 1,9 milliárd forint volt, aminek kevesebb mint a felét (848 millió forintot) fordították a tagok szolgáltatásokra. Bár így a fel nem használt összegek jelentősen nőttek az előző évhez viszonyítva, azok fajlagos, egy főre jutó értéke így is közelít a pénztári országos átlaghoz – hívta fel a figyelmet Lehoczky László elnök –, ami jelzi: a tervszerűen, tudatosan előtakarékoskodók száma és aránya igen alacsony.
A pénztári befizetések közel 45 százaléka a tagok egyéni egészségszámláján lévő összeget növelte viszont az OTP Ep.-nél, ami – jegyezték meg a kasszánál – már akár tekinthető előtakarékosságnak is. Ennek a pénztárnak a vagyona 2005-ben több mint 1,2 milliárd forinttal növekedett, miközben az igénybe vett szolgáltatások értéke több mint háromszorosa volt az azt megelőző évinek. Átlagban egy pénztártag négy szolgáltatást vett igénybe. Az egy főre jutó szolgáltatás értéke 2005-ben valamivel több mint 25 ezer forint volt, miközben az egy főre jutó tagdíjbefizetés megközelítette a 46 ezret.
A Patikapénztár tavaly novemberi akciója (amikor is a működési költséget drasztikusan csökkentették) Lukács szerint felfogható előtakarékosságra ösztönzésnek is. A kampány ráadásul sikert hozott, hiszen egyetlen hónap alatt az átlagos kétszerese, 420 millió forint ömlött a Patikapénztár számlájára. Várakozásaik szerint az Új Pillér Ep. (amelynél a magasabb befizetésekhez alacsonyabb költségszint, de magasabb kártyahasználati díj kapcsolódik) pontosan erre az előtakarékossági gondolatra hívja fel a közvélemény figyelmét. Lukács Marianna szerint még az idén ebbe az irányba fordulhat a figyelem. Az Aranykornál a nagyobb összegű egészségügyi szolgáltatások finanszírozására – tekintettel azok jellemzően sürgős jellegére – inkább a kapcsolt hitelkonstrukciók elterjedését várják. A K&H Medicinánál is azt tartják elképzelhetőnek, hogy a jövőben változik a szemlélet. A hosszabb távú gondolkodást azonban – mint lapunk érdeklődésére kifejtették – mindenképpen szükséges lenne stabil szabályozási háttérrel is elősegíteni, az elszámolható termékek, szolgáltatások köre, az elszámolhatóság feltételei jelenleg ugyanis évről évre változnak.
