Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A csőd- és felszámolási eljárásról szóló törvény módosításának egyik legjelentősebb pontja a bankokat érzékenyen érintő zálogjog. Az új törvény visszaadja a zálogjog dologi biztosítéki jellegét, s megszűnik az a disszonancia, hogy míg az óvadékkal fedezett követelések a fedezetből teljes kielégítést nyerhetnek, a zálogjoggal biztosítottak nem – vélekedik a törvénymódosításról Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa és Korba Szabolcs jogász-közgazdász, a Bankszövetség egyik csődjogi szakértője. A jelenleg hatályos csődtörvény úgy rendelkezik, hogy a zálogjogosultak cégfelszámolás esetén a záloggal terhelt vagyontárgy eladása után befolyó összegnek az értékesítés költségeivel csökkentett 50 százalékát kaphatják meg, külön kielégítésként a többiből csak akkor részesednek, ha marad pénz. Jövő év július 1-jétől a zálogjogosultak a befolyó vételár egészéből kereshetnek kielégítést, levonva a költségeket, amelyek azonban korlátozottak lesznek. Csak a felszámolók külön jogszabályban meghatározott díja terhelhető a zálogtárgy eladásából származó bevételre, ide tartozik még az értékesítés, őrzés, állagmegóvás költsége, valamint 2006 végéig a zálogtárgyhoz kapcsolódó környezeti károk elhárításának kifizetése is (ezután a cégeknek erre külön pénzalapot kell képezniük). Megszűnik az a hátrányos megkülönböztetés is, hogy csak azon zálogjogosultak tarthatnak igényt a külön kielégítésre, akik a felszámolás megindulása előtt egy évvel már bejegyeztették kérelmüket, mivel ez a kielégítés tekintetében a zálogjogi rangsor szabályain túlmenően tesz különbséget zálogjog és zálogjog között. Az új szabályozás csak azt szabja feltételül, hogy a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezzen.
Összességében arra lehet számítani, hogy a zálogjogosultak – ezek az esetek túlnyomó többségében a bankok – hiteleik nagyobb megtérülését várhatják a tönkrement cégek esetében. Ezenfelül a bankok 2007 januárjától akár közvetlenül befolyásolhatják majd a felszámolók zálogtárgyeladásait, ugyanis az árveréseken most már a banknak is érdeke részt venni, hiszen így akár maga is megvásárolhatja a zálogtárgyat, s később jobb áron eladhatja – mondta Víghné Sztercsa Mária, a Bankszövetség szakértője. Az, hogy a jövőben a törvénymódosítás kapcsán nő és kiszámíthatóbbá válik a zálogjogosult által külön kielégítés címén megkapható összeg, csökkenti a kockázatokat, s a fedezet is értékesebbé válik a bankok szemében – mondta Korba. Így például egy forgalomképes ingatlanra az eddiginél lényegesen nagyobb összegű hitel vehető majd fel.
Hosszabb távon a biztosabb megtérülés a hitelkamatokat is lefelé nyomja majd – vélekedik Korba. A hitelek árazásában ugyanis az egyik meghatározó tényező a fedezet minősége, forgalomképessége, fedezeti értéke – mondta Szűcs Györgyi kockázatkezelési szakértő, a Bankszövetség egyik csődszakértője. A csődtörvény pedig a hitelképes cégek jelentős részét, főként a kis- és középvállalkozásokat érinti majd pozitívan, amelyek így a jövőben több forráshoz juthatnak.
