Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az intézményi befektetők vagyonuknak várhatóan mintegy a tíz százalékát invesztálhatják a tőkepiaci törvény módosítása után létrehozandó kockázati tőkealapokba – mondta Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. Az új szabályozást várhatóan az év vége előtt végső formába öntik a Pénzügyminisztériumban, így „valamikor a jövő év elején” életbe léphet (a PM korábbi terve még január 1-jéről szólt). Az új jogszabály értelmében a hazai alapítású kockázati alapok zártkörűek és zárt végűek lesznek, ám a futamidejük meghosszabbítható. A futamidőn túl a befektetési stratégiáról is az alapok dönthetnek majd. A törvénymódosítás meghatározza majd a legkisebb alapméretet is, amely várhatóan néhány száz millió forint lesz. Az intézményi befektetőket – bankokat, biztosítókat, nyugdíjpénztárakat, alapokba fektető alapokat – valószínűleg a mai alacsonyabb állampapír-hozamszint is mindinkább a kockázati befektetések felé mozdítja majd. A hazai mellett az új alapok persze vonzani fogják a külföldi kockázati tőkét is – mondta Tzvetkov.
Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (European Private Equity & Venture Capital Associations, EVCA) felmérése szerint a magyar kockázati tőkebefektetések volumene felülmúlta Csehországét, Lengyelországét és Szlovákiáét, de megelőzte Belgiumot, Olaszországot, Svájcot, Görögországot, Írországot és Ausztriát is. Egy húsz országot vizsgáló listán a tizedik lett Magyarország, míg 2003-ban a tizenhetedik volt ezen a listán. A 0,119 százalékos GDP-arányos befektetési hányad azonban így is csak a harmada a 0,35 százalékos nyugat-európai átlagnak. Az EVCA szerint jobb adózási és jogi környezetet kellene kialakítani Európában a kockázati és magántőke számára, elkerülve ezzel a kettős adóztatást, megteremtve az átláthatóságot és az egységes szabályozást.
