Nincs érezhető kamatverseny a piaci alapon árazott forintos jelzáloghitelek piacán. A jegybanki alapkamat változásit – másképpen nézve a saját forrásköltségeik mérséklődését – a bankok elég nehézkesen követik.
Banki vélemény szerint ebben a termékszegmensben a verseny hiányát az okozza, hogy az elmúlt években a forintalapú, kamattámogatott, illetve tavaly év eleje óta a devizás, elsősorban a svájcifrank-alapú hitelek voltak kelendőek – ez azonban nyilván annak is köszönhető, hogy a bankok ezeket helyezik előtérbe. Jelenleg még sok hitelintézetnél jóval 10 százalék fölött áll a forinthitelek kamata, bár egy-két komolyabb kamatcsökkentés történt az elmúlt egy-másfél évben.
A CIB Bank a 2003. decemberi 18,99 (plusz 2 százalék kezelési költség) százalékról 2004 végére 16,99 százalékra, illetve mára 12,99 százalékra (plusz 2,4–3 százalék kezelési költség) vitte le a szabad felhasználású hitelek kamatait. Tavaly év vége óta az Erste Banknál ez 17,95–18,95 százalékról 15,95-re csökkent. A HVB-nél az alig egy héttel ezelőtti kamatvágás a szabad felhasználású hitelek kamatát 9,49 és 10,49 százalék közé apasztotta. Ugyancsak két százalékot vágott a HVB Bank a forintalapú, ám piaci kamatozású lakáshiteleinél is. Ebben a kategóriában a HVB 8,49–9,49 százalék kamat plusz 2 százalékos kezelési költség mellett kínálja a termékeit, így ezzel igen attraktívnak számít. A HVB-nél a legutóbbi, az idén már a második kamatvágás 2 százalékpontos volt, amivel behozta, sőt megelőzte több versenytársát a piaci kamatozású forinthitelek termékszegmensében, s mondhatni fej fej mellett halad a Budapest Bankkal. Ám ez még mindig nem nevezhető igazi versenynek, táblázatunkból jól látható, hogy néhány bankot kiemelve is milyen széles a piaci kamatozású forinthitelek kondíciói közötti szórás.
