Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä B. Varga Judit
A hitelkártyapiac dinamikus növekedését kihasználva szeptember közepén lépett hitelkártyájával a piacra az Erste Bank. A pénzintézet az új plasztikból az év végéig 20-25 ezret tervez kibocsátani. Erre minden reményük meg is lehet, hiszen – mint Tátrai Bernadett lakossági üzletágvezető elmondta – számlatörténetük alapján igen sok meglévő ügyfelük kap majd automatikusan megajánlott hitelkerettel ellátott hitelkártya-ajánlatot, és jelentős lehet azoknak a száma is, akik a hitelplasztikokra alapozott partneri (co-branded) programok révén lesznek kártyahasználók. Bár az Erste a többiekhez képest későn indult, bőven lehet még keresnivalója a piacon. A Budapest Bank (BB) egyik felmérése szerint ugyanis – tudtuk meg Szabó Csaba üzletágvezetőtől – a jelenlegi hitelkártya-penetráció 30 százalék körül van a hitelezhető célcsoportokban.
A Raiffeisen Banknak – tájékoztatták lapunkat – egyre több az olyan ügyfele, akinek régebben volt már hitelkártyája, de valamiért visszaadta, és most ismét kér. A kártyakultúra a K&H Bank szakemberei szerint átalakulóban van, egyre többen tudják, hogy mire is használható a hitelplasztik, elfogadják ezt a terméket, és kezd eltűnni a korábban hozzá kapcsolódó negatív megítélés.
Az OTP Bank már a közeljövőben azt várja, hogy a „normál” plasztikokat egyre inkább a hitelkártyák váltják fel. A legnagyobb hazai bank az átlagos kártyahasználatban körülbelül négyszeres ugrást tart elképzelhetőnek. A CIB Bankban arra számítanak, hogy 2005–2007 között évente átlagosan 30-40 százalékkal bővülhet a Magyarországon kibocsátott hitelkártyák darabszáma és a hitelkártya-kinnlevőség állománya is. Valószínűsítik, hogy a hitelkártyapiac növekedési üteme lényegesen meghaladja az áruhitel-, illetve a személyikölcsön-piac növekedését. Gyakorlatilag nem akad bank, amely a hitelplasztikok terén ne kalkulálna dinamikusabb számbeli és használati növekedéssel.
Nemzetközi példák szerint ez a jelenség nem mentes a kockázatoktól, de több pénzintézet is hangsúlyozta: Magyarországon még nem jellemző, hogy az ügyfelek több bank által kibocsátott hitelkártyával is rendelkeznek, és az egyik plasztik segítségével fizetnék a másikon felmerülő tartozást. Általános vélekedés szerint tehát nálunk az angolszász országokban megfigyelhető hitelkártyacsapda-jelenség még biztosan nem fenyeget. A magyar ügyfelek eladósodottsági mértéke – rögzítette az OTP – körülbelül tizede a nyugat-európainak, és főként a brit „költési kultúrával” nem mérhető össze. Különösen igaz ez, ha a jellemzően 150–600 ezer forint közé eső magyar hitelkártyakereteket tekintjük, amelyek csak kivételes esetben jelenthetnek komolyabb veszélyt egy-egy háztartásra.
A K&H és a CIB Bank szakemberei érzékelhetően nem ennyire optimisták. A K&H-ban – ahol a veszélyeket reálisnak tartják – elmondták: már ma is vannak olyan tudatos hitelkártya-tulajdonosok, akik hitelkeretüket jelentősen kihasználják. A CIB tapasztalatai szerint az elmúlt években érzékelhetően nőtt a magánszemélyek eladósodottsága, illetve csökkent a rendelkezésre álló, hitelekkel még nem terhelt jövedelem aránya. Ez pedig a bankok jelenlegi kockázatvállalási hajlandósága mellett sok esetben korlátot szab az ügyfelek további eladósodási kedvének. A bankok által szorgalmazott, de adatvédelmi okokra hivatkozva rendre elutasított pozitív adóslista nélkül az egy-egy pénzintézet részéről tapasztalható óvatosság csak addig elég, míg a hitelkártyák terén mindenki beéri egy banki kapcsolattal. Szabó Csaba a piac fejlődése alapján elképzelhetőnek tartja viszont, hogy egy-két éven belül Magyarországon sem lesz ritka a több hitelplasztikot is forgató magánszemély.
A BB a veszélyek elkerülése érdekében – hangsúlyozta a lakossági fedezetlen hitelek területének vezetője – a rendelkezésére álló adatok alapján mindent megtesz a túlhitelezés megelőzésére, hiszen a banknak sem érdeke, hogy ügyfelei nehéz helyzetbe kerüljenek. A pénzintézet kutatásaiból egyébként az derült ki, hogy az ügyfelek csupán 70 százaléka tartja állandóan magánál a hitelkártyáját. Az ilyen plasztikokat pedig tulajdonosaik elsősorban vásárlásra használják, ha elfogy a pénzük hó végén, illetve általános hitelforrásnak tekintik arra az esetre, ha anyagilag megszorulnának. A BB tapasztalatai szerint azonban a magasabb díjak, illetve az azonnali kamatszámítás ellenére is meglepően sok ügyfél (a kártyabirtokosok egyharmada) használja kártyáját készpénzfelvételre.
Az Inter-Európa Bank (IEB) lakossági üzletágvezetője, Bota Zoltán úgy látja, hogy készpénzfelvételre általában a kezdő hitelkártyás ügyfelek veszik igénybe plasztikjukat. Ők azok, akik jellemzően csak a kamatmentes visszafizetési lehetőséget használják ki. A vásárlást választó ügyfelek nagyobb arányban válnak kamatfizetőkké, és előbb-utóbb – mondta Bota – mindenki megérzi a részletfizetés előnyét. A CIB tapasztalatai szerint az ügyfelek egyharmada teljes egészében visszafizeti a fizetési határidőig a tartozását, tehát a többség a tartozás részletekben történő visszafizetését választja. A többség a BB esetében is csak a minimum törlesztőrészletet rendezi határidőre.
