Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A devizahitelek utóbbi időben tapasztalt felfutását nemcsak a magánszemélyek, hanem a kisebb (természetes fedezettel, vagyis devizabevételekkel, nem rendelkező) vállalkozások esetében is többen kifogásolták. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a jegybank is sokszor hangot adott már ezzel kapcsolatos aggályainak. A bankok ennek ellenére sorra dolgozzák ki újabb és újabb devizás konstrukcióikat. A dolog vélhetően nem független attól, hogy a nyáron – hosszabb idő óta először – két egymást követő hónapban mérséklődött a vállalati hitelállományon belül a devizakölcsönök aránya. Az állomány egészét persze még mindig egyértelműen a nagyvállalatok hitelszokása határozza meg.
A legújabb ajánlatok között szerepel a Volksbank Optimum elnevezésű hitelterméke, amely ma már euróban és svájci frankban igényelhető. Ezt a konstrukciót egyéni vállalkozók, mikro-, kis- vagy középvállalkozások részére beruházások, forgóeszközök finanszírozásához vagy akár korábbi, magas kamatú hitelek kiváltásához kínálják (a forinthitelek visszaszorulása részben biztosan ilyen, a bankok által is szorgalmazott, „átváltásoknak” köszönhető). A bank által alkalmazott kamat az irányadó pénzpiaci kamatokhoz képest 5 százalékpontos felárat tartalmaz (ez svájci frank esetében most évi 5,81 százalékot jelent), az egyszeri kezelési díj pedig összegtől és futamidőtől függően 3,3-3,5 százalék. A kamatot a Volksbank ennél a megoldásnál fél évre rögzíti (hathavi a periódus). A futamidő az ötmillió forint összeg alatti kölcsönök esetében három, e fölött pedig öt év.
A Raiffeisen Bank is a deviza felé bővíti tovább kis- és középvállalati (kkv) ügyfeleknek szóló hitelkínálatát. A pénzintézet folyószámlahitele ennek megfelelően az ígéret szerint szeptember, illetve október folyamán már egyszerre több devizanemben is felvehető lesz. A szabad felhasználású, meghatározott összegű folyószámla-hitelkeretet a bank forintban állapítja meg, amelyet – mint hangsúlyozzák – az ügyfél tetszőleges devizanemben allokálhat az egyes alszámlái között. A „Multicurrency folyószámlahitel” segítségével a bank tájékoztatása szerint a vállalat egyszerűen csökkentheti a tevékenységéből adódó árfolyamkockázatot, valamint a különböző devizanemeknél jellemző eltérő kamatozás révén csökkenhetnek a kamatterhek is. A kamatot egyébként csak a ténylegesen kihasznált folyószámla-hitelkeret után kell fizetni. A kondíciókról itt még nem tudtunk tájékozódni, hasonló termékre pedig nem bukkantunk a bankok kínálatában.
A Budapest Bank az idén lépett piacra kötetlen célú, „tízmillió bármire” szlogennel hirdetett vállalkozói hiteleivel, amelyek persze devizában is igényelhetőek. A kisebb cégek vehetnek fel kölcsönt saját ingatlanuk fedezete mellett (minősített jelzáloghitel), de a mikrovállalkozások juthatnak úgy is pénzhez, hogy a fedezetet magántulajdonban levő ingatlan jelenti (mikro jelzáloghitel). Utóbbinál a legalább háromhavi gazdálkodási múlt kell, de hasonló szisztéma alapján az egészen kezdők (magáningatlanos jelzáloghitel) sem maradnak feltétlenül hoppon. Nemcsak a BB-nél van azonban ez így, hanem például a CIB Banknál is.
Az MKB Bank a forgóeszközök finanszírozására már régóta ad devizaalapon is kölcsönt. A hitelt egy összegben 30 napon belül, de akár három részletben is le lehet hívni, választható rulírozó vagy nem rulírozó megoldásban is. Itt azonban – más bankokhoz hasonlóan – nincs olyan megoldás, amelyet kifejezetten az egészen kezdő és apró cégek számára ajánlanának.
