Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az unió gyakorlatával ellentétben Magyarországon egyelőre nincs osztott felelősség, minden a kórházakra hárul. Jelenleg ezeknek az intézményeknek a felelősségbiztosítása kiterjed a közalkalmazottként dolgozó orvosokra is. Csak azoknak a doktoroknak, akik vállalkozási szerződés keretében dolgoznak vagy magánpraxist folytatnak, kell saját magukra is kötni felelősségbiztosítást. Ennek díja egy magán belgyógyász esetében évi 50 ezer forint körül lehet, ám a kockázatosabbnak tartott nőgyógyászok ennek kétszeresét is fizethetik. Az intézmények számára kötött komplex felelősségbiztosítások kedvezőbb feltételeket biztosítanak, mint az egyéni szerződések. A kórházak által kifizetett felelősségbiztosítás éves összege nagyban függ az intézmény nagyságától, a tevékenységi körtől, de ezt az utóbbi időben elsősorban a műhibaperek száma határozza meg. Az egyik fővárosi intézmény évi 15 milliót fizet a biztosítójának, ám azoknak, akik az elmúlt egy-másfél évben több műhibapert is elvesztettek, akár évi 30–40 millió forintot is ki kell csengetniük. A biztosítók ettől függetlenül általában nem fedezik a perek teljes összeget. Mint azt Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, a biztosítók esetenként általában maximum ötmillió forintot vállalnak be a kártérítésből, ezzel együtt pedig 30–40 millió forintra limitálják az éves keretet. Az is előfordult azonban, hogy az első esetet teljes egészében a kórháznak kellett állnia. Ha az intézmény külső vállalkozónak adja ki a műtőt, akkor a vállalkozói szerződésben a két félnek kell megállapodnia a felelősség megoszlásáról, ám a hatályos jogszabály szerint ilyenkor is első lépésben a kórháznak kell a hátát tartania. Bár ez elmúlt hónapokban igen nagy sajtóvisszhangot kaptak a műhibaperek, a szakemberek szerint az esetek száma nem növekedett a korábbi évekhez képest. Sőt, ha az üzem veszélyességét nézik, az egészségügyben kevesebb „baleset” történik, mint a hasonló kockázatokkal járó egyéb területeken.
Az unió több országában gyakori példa az úgynevezett kockázati alap létrehozása, amelybe beszállnak az intézmények, a finanszírozó, a tulajdonos és az ágazati vezetés is. A műhibákért ugyanis csak ritkán lehet egy személyt vagy csak az intézményt felelőssé tenni. Az intézmények állapotáért a tulajdonos, de az ágazati vezetés is felelős. Magyarországon pedig az egészségügyi intézmények évek óta panaszkodnak az alulfinanszírozottságról. Korábban ugyan többször volt az aktuális kormány napirendjén egy kockázati alap létrehozása 400 millió forintos tőkével, ám a megvalósítás még várat magára. Így továbbra is a szolgáltató állja a számlát abban az esetben is, ha csak közvetve felelős.
