A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – olvasható a legutóbb közzétett idei első negyedévi jelentésben – az előzetes adatok alapján áttekintette a magyar bankrendszer 2004. évi teljesítményét, mely ellentmondásos képet mutat. A hitelintézetek minden korábbi szintet meghaladó jövedelmezőséget értek el, de a jegybank szerint több aggodalomra okot adó fejlemény is megfigyelhető. A hitelezési aktivitás dinamikus bővülése ugyanis nagyobb részben devizában valósult meg. Érdekes módon az MNB most – a forintkamatok esése ellenére – a jelenség további térnyerését valószínűsíti. A jelentés megállapítja, a devizahitel bővülésének meghatározó része a korábbiakkal ellentétben már nem kizárólag euróhoz kötődött, a svájci frankban nyújtott hiteleknél is jelentős a volumennövekedés. A vállalkozók devizában történő eladósodottságának súlya folyamatosan nő, a devizahitelek térnyerése már a kis- és középvállalati szegmensben is általános. 2004 második negyedévétől a lakáshiteleknél megjelenő devizaalapú hitelezés népszerűsége töretlen, bár a teljes lakáshitel-állományon belül a devizahitelek súlya továbbra is relatíve alacsony, 8,2 százalék. A személyi és a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél azonban a devizahitelek aránya már megközelíti a 30 százalékot. A pénzügyi vállalkozások jelentősége a hazai pénzügyi közvetítő rendszeren belül nő, a piacvezető, alapvetően banki hátterű, gépjármű- finanszírozással foglalkozó leányvállalatok jellemzően a lakosságot és a kis- és középvállalkozásokat hitelezik devizában. A bankrendszeri folyamatok értékelését az MNB a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványában, a második negyedévben teszi közzé.
