Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzintézetek hitelezési hajlandóságáról (mennyire részesítik előnyben vagy akár hátrányban a különböző terültről kölcsönért folyamodókat) készített idei felmérését több új, aktuális kérdéssel is kiegészítette. Rákérdeztek például arra, hogy a banki hitelezési vezetők szerint mi vezethetett a vállalati hitelportfólióban tavaly bekövetkezett romláshoz. A válaszok szerint a gondot elsősorban a fizetési késedelmek okozzák. A tapasztalatok szerint a nagyvállalatok likviditási probléma miatt vagy erőfölényüket kihasználva fizetnek késedelmesen szállítóiknak, akik így nem tudnak időben hitelt törleszteni, s ezért nem egyszer a kölcsön átütemezésére kényszerülnek. Részben a körbetartozás – olvasható ki a felmérés értékeléséből – lehet a „felelős” a kis- és középvállalatok (kkv) hitelkeresletének növekedéséért is.
A legnagyobb problémát az építőiparban okozza a körbetartozás. Ezen a területen a bankok egyértelműen a piac rövidesen bekövetkező tisztulására (csődökre, felvásárlásokra, a tevékenység felhagyására) számítanak. Ennek jeleit már több hitelezési vezető is érzékelte. Hasonló helyzetben van a mezőgazdasági szektor és a projekthitelezési piacon sem mérséklődtek a telítődés jelei. A kockázati megítélés romlása ezzel együtt a mezőgazdasági szektorban, valamint az építőiparban volt a leglátványosabb. A mezőgazdasági szektorban a bankvezetők a támogatások kifizetésének csúszását, az élelmiszer-ipari problémák hatását és a szektorban jelenleg folyó piactisztulást említették a kockázatosság emelkedésének fő okaként. A feldolgozóipart összességében nem ítélték sokkal rizikósabbnak a korábbinál, de ez nem vonatkozott minden alágazatra, az élelmiszeriparnál ugyanis a megelőző félévekben leírtnál nagyobb gondokat látnak.
Az újonnan felvett kérdések közé tartozik a devizakölcsön témaköre. A vállalati devizahitelek minden megkérdezett banknál növekedtek az elmúlt egy év során, az új szerződésekben pedig jelentős a svájci frankban denominált kölcsönök aránya, miközben persze ilyen devizanemben szinte senki sem rendelkezik bevétellel. A helyzet még ennél is kiélezettebb a lakossági hiteleknél. A megkérdezett hitelezési vezetők arról adtak számot, hogy az új folyósítású devizahitelek 90-100 százalékát svájci frankban nyújtják. A deviza- és forinthitelek aránya az új kihelyezésekben nagyon szóródik, de a jegybanki felmérés szerint több olyan pénzintézet van, ahol már 80-100 százalék körüli ez a mutató.
A lakossági hitelpiacot egyébként összességében az enyhülő hitelképességi standardok és folyósítási feltételek jellemezték. A pénzintézeteknek a legvonzóbbnak azonban továbbra is a kis- és mikrovállalati szegmens tűnik. Ezen a területen az előrejelzések szerint a feltételekben már megindult enyhítés az év további részében is folytatódhat. Ennek következménye a cégeknek csökkenő díjak, kedvezőbb fedezeti követelmények, valamint növekvő hitelösszeg lehet. A pénzintézetek nyilvánvalón igyekeznek a hitelezési feltételek és standardok lazításával szerezni új ügyfeleket. (Már az előző félévben is érzékelték a banki vezetők, hogy jobb kondíciókkal ezek a cégek átcsábíthatók.)
A lakossági lakáscélú és a fogyasztási hitelek terén a jelentés szerint ugyancsak az enyhülő hitelképességi standardok és folyósítási feltételek jellemezték az elmúlt félévet, illetve ennek folytatódása várható a következő időszakban is. A bankok hitelezési hajlandósága mindkét részpiacon emelkedett. Elgondolkodtató azonban, hogy ez kevesebb intézmény esetében következett be, mint azt a korábbi felmérések mutatták. A lakáscélú hiteleknél változás még, hogy – az előző félévekkel ellentétben – az ügyfelek hitelképességének javulását egyik bank sem érzékelte, sőt többen annak romlásáról adtak számot. Ennek ellenére a következő félévre a pénzintézetek újra a hitelképességi standardok enyhítését jelezték előre, amelynek mértéke akár jelentős is lehet.
Az idei kérdőívben újdonság volt az is, hogy az MNB szakemberei külön megpróbálták feltérképezni az autófinanszírozási terültet is. A kérdőív pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó részét kitöltő bankok autólízing-vállalatai és az autóhitelezéssel foglalkozó bankok teljes részesedése az autóhitelek piacán körülbelül 50 százalékos (egyéb területeken a válaszok a piac több mint 85 százalékát jelentették). A keresletet az elmúlt félévben a válaszadók fele erősebbnek, fele gyengébbnek érzékelte, mint 2004 első felében, 2005 első félévére pedig összességében a hitelkereslet – akár jelentős mértékű – visszaesését várják, bár két intézmény annak erősödésére számít. Utóbbi is jelzi, hogy az itt leírtak csupán átlagnak tekinthetők. Mindig akadnak olyan piaci szereplők, amelyek az átlagtól markánsan eltérő magatartást folytatnak, eltérő véleményt fogalmaznak meg. A lakáshitelezésnél például a következő félévre a bankok többsége valamelyes erősödést vár, de a kereslet visszaesését vagy szinten maradását jelző válasz is született. Nettó módon a megkérdezett bankok mintegy harmada vár erősebb hitelkeresletet 2005 első félévére, kis részben a most induló Fészekrakó program kapcsán, amelynek kiterjesztésére számítanak.
