Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Erste Bank
Főleg exportőrök fedezik kockázataikat hosszabb távon (nekik kedvező a kamat-differencia), az importőrök inkább rövid távon nyitnak pozíciókat, nekik a kamat-differencia jelentősen emeli a kockázatfedezés díját.
Inter-Európa Bank
Elsősorban azok fedeznek, akiknek jelentős nagyságú a külkereskedelmi egyenlegük, és eljutottak odáig, hogy megértsék: a fedezeti ügylet lényege a kockázat csökkentése, nem pedig az, hogy számvitelileg záráskor nyereséges vagy veszteséges az ügylet. Egyre népszerűbb a természetes hedge, amikor például egy nettó euróexportőr euróban adósodik el. A nagyobb árfolyammozgások mindig előtérbe helyezik a fedezeti ügyleteket.
CIB Bank
A hazai devizapiacon egyre jelentősebb azoknak a cégeknek a száma, amelyek árfolyam-kockázati kitettségüket fedezeti ügyletekkel csökkentik. Míg ezek az ügyfelek korábban javarészt az állami nagyvállalatok, majd a multinacionális cégek voltak, újabban szélesedett a kör. Mára – az árfolyam változása miatt elszenvedett veszteségeik miatt – a kis- és középvállalatok is szembesültek azzal a ténnyel, hogy kockázatuk az árfolyam-politika változásával, a forint árfolyamának erőteljesebb ingadozásával megnőtt. Mindez pedig számottevően növelte a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos információigényt és természetesen az üzletkötések számát és volumenét is.
Citibank
A fedezeti termékek piacán a hazai vállalatok az aktívabbak, a külföldi cégek általában központilag, anyavállalati szinten kötik meg fedezeti ügyleteiket. A vállalat mérete szintén befolyásolja a vállalatok kockázatkezelési tevékenységét – a legnagyobb, legjelentősebb kitettséggel rendelkező cégek a legaktívabbak –, de ez a szempont egyre kevésbé meghatározó. Sok cég esetén a felső vezetés előírja a pénzügyi menedzsment számára a nyitott pozíciók fedezését.
OTP Bank
Jellemzően a kiterjedt külkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező cégek fedezik kockázataikat. Ugyanakkor a devizahitel-felvevők jelentős részének nincs ilyen igénye. Ez fakadhat az ismeretek hiányából, de lehet tudatos spekuláció is. (pl. a forint erősödésére számolva). A kamatkockázatot illetően jelenleg még csekély az igény ezek fedezésére. Ez részben érthető, hiszen a piacon jellemzően változó kamatozású hiteleket folyósítanak, amelyeknek (főként lefelé menő kamattrendben) kisebb a kamatkockázatuk. Ugyanakkor például devizában folyósított projekthitelek esetében célszerű lehet befixálni a kamatot a teljes futamidőre, hiszen így tervezhetővé válik a cash-flow egy része.
Magyar Külkereskedelmi Bank
Elsősorban az importőr és exportőr vállalatok fedezik árfolyamkockázatukat, de a devizahitellel rendelkező ügyfelek is kötnek határidős ügyleteket, ha az árfolyam elér egy kedvezően alacsony szintet. Az árfolyam volatilitása, vagyis az ingadozás mértéke és gyakorisága élénkíti a forgalmat, mert egyrészt kedvező lehetőségeket ad a fedezeti ügyletek megkötésére, másrészt újabb cégeket ébreszt rá a kockázat jelenlétére. Ha az árfolyam tartósan alacsony, az importőrök aktívabbak, míg egy forintgyengülést követően az exportőrök fedeznek hosszabb távra.
Raiffeissen Bank
Általánosságban elmondható, hogy a fedezeti ügyletekre a vállalatokat sokszor csak egy korábban elszenvedett árfolyamveszteség bírja rá. A multinacionális/külföldi hátterű cégek az anyavállalattól átvett pénzügyi know-how révén előrébb járnak ebben a folyamatban, ők korábban is aktív használói voltak ezen termékeknek. A forintpiac sajátossága (magas forintkamat, azonnalinál magasabb határidős árfolyamok) miatt az exportőrök nyitottabbak a fedezeti ügyletekre, míg az importőrök jobbára a tavalyi év zavaros árfolyammozgásai után érezték csak szükségét a kockázatok kezelésének. Egy deviza gyengülése általában két dolgot jelent exportőr szemmel: egyrészt, a már megkötött fedezeti ügyletek betöltik funkciójukat és ellensúlyozzák a gyengülő exportdeviza negatív hatásait, másrészt, alacsonyabb bázist is jelentenek az újabb, időközben felmerült devizakockázatok kezeléséhez.
