Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Visa kimutatásai szerint tavaly június végén 64 millió EMV-szabványnak megfelelő Visa-chipkártya volt forgalomban Európában. Ez a kontinensünkön kibocsátott Visa logós kártyák 27,7 százalékának felel meg. Mint azt Pekka Mattila, a kártyacég EMV-fejlesztésekért felelős vezetője elmondta, közel 900 ezer európai POS-terminál és nagyjából 50 ezer készpénzkiadó (ATM-) berendezés tud már kommunikálni a kártyán elrejtett chippel, ami nagyjából a teljes európai berendezéspiac 20 százalékát teszi ki. A szakember szerint azokban az országokban, ahol viszonylag magas a bankkártyás visszaélések aránya, illetve már régebb óta zajlanak a fejlesztések (Belgium, Dánia, Luxemburg, Franciaország és az Egyesült Királyság), lényegében már most a Visa-kártyák több mint 60 százaléka megfelel az EMV chipkártyás követelménynek. Pekka Mattila várakozásai szerint az elmúlt év végére a chippel ellátott kártyák száma elérte a 79 millió darabot, ám a szakember 2005 végére már 260 ezer EMV-szabványos Visa-kártyával számol. Térségünk jól áll az átállással, bár a Visa kimutatásai szerint az egyik legnagyobb piacon, Lengyelországban még az idén is az ATM-berendezések átállításának pilot programja fut majd, míg az elfogadói (POS) hálózatban Szlovákia van kismértékben lemaradva. Magyarországon Pekka Mattila szerint a chippel ellátott Visa-kártyák száma 2004 végére elérte a 250 ezret, s nagyjából 5500 terminál képes kommunikálni a chippel.
A Visa szakembere elmondta, az EMV szabvány elterjesztése jelenleg az első fázisában tart, így bár a chipes megoldások egyik iránya a kis összegű fizetések megkönnyítése és a kontaktus nélküli kártyák elterjesztése, ma még nem ez a fő feladat. Néhány új fejlemény azért akad. A Moscow Social Card program keretében például a városvezetés és a Moszkva Bank közös fejlesztéseként a városi tömegközlekedésben is használatos kártyát dobtak piacra. A plasztikon 2002 júniusában tűnt fel a Visa logója, s az ily módon „nemzetköziesedett” valódi bankkártyával 2002 augusztusában már külföldön, jelesül Varsóban is fizettek. Tavaly a Moszkva kártyán is megjelent a chip, s Pekka Mattila szerint a kártyaprogram részeként, jövőre várhatóan a többi orosz bank előtt is megnyílik a lehetőség, hogy bekapcsolódjon a programba.
Magyarországon jelenleg még különálló fejlesztések folynak, aminek következtében rövid távon bizonyosan nem lesz olyan chippel ellátott bankkártya, amely alkalmas lehet a városi tömegközlekedésben történő fizetésre. Mint az a NJSZT Intelligens Kártyafórum és a Magyar Bankszövetség decemberi rendezvényén kiderült, bár a Budapesti Közlekedési Vállalat az első pályázatokat már kiírta a chipkártyás fizetési módszerre történő átállásra, a megoldásszállítók egyelőre nem bankkártyában gondolkodnak. A fővárosi parkolóautomatákban sem lehet majd egyhamar chippel ellátott bankkártyával fizetni – noha a parkolási kártyák chip alapúak. A résztvevők szerint reményt adhat a jövőre nézve az az idén már valósággá váló elképzelés, hogy az illetékbélyegek helyett alternatív megoldásként a közigazgatási szervek ügyfélszolgálatain a bankkártyás elfogadást is lehetővé teszik. A szakemberek azonban úgy vélik, ez alighanem abban fog kimerülni, hogy valamelyik hazai elfogadóhálózat-üzemeltető POS-berendezései megjelennek a legforgalmasabb helyeken.
