A Patika Egészségpénztár korábbi, egykulcsosnak nevezhető díjstruktúráját többlépcsőssé alakította át. A 14 százalékos költséghányadnál azonban csak azokat terheli jelentősen kisebb (működési és likviditási) elvonás, akik havonta legalább 50 ezer forintot fizetnek be. Ebben az esetben az egyéni számlára kerül nyolcezer forintnak a 86, a 8–30 ezer forintig terjedő összegnek a 90, az e fölöttinek pedig a 92 százaléka. Az átlagos terhelésre így 9,84 százalék jön ki. A Patika akcióval is igyekszik taglétszámát növelni. Novemberben, ötödik születésnapjukat ünnepelve, az 5,5 ezer forintos első havi tagdíjból (amiből 3,5 ezer forint a kártyadíj) működési költségre mindössze 550 forintot vonnak le. A kártyán így 4950 forint elkölthető összeg marad. Végül: decemberben a régi és az új ügyfelek között sorsolással kétmillió forintos nyeremény találhat gazdára. A pénztár – tudtuk meg Lukács Marianna ügyvezető igazgatótól – arra számít, hogy ezzel elérheti az ötvenezres taglétszámot.
A Talizmán Egészségpénztár tagjaitól várja, hogy szolgáltatását népszerűsítsék. Minden egyes új szerzett tagért a réginek ezer forintot írnak jóvá az egyéni számláján. Ráadásul, ha valaki másik pénztártól lép át, akkor az áthozott összeg alapján sokkal kedvezőbb sávba esik a fedezeti hányad számításakor. Ez a pénztár ugyanis – néhány másik szereplőhöz hasonlóan – nem a havi befizetések nagysága, hanem a számlán levő összeg alapján számítja a tagokat terhelő költséghányadot. Például évi 300 ezer forint felett a befizetések 99 százaléka az egyéni számlára kerül (az Évgyűrűk esetében ugyanez már 150 ezer forintnál bekövetkezik).
Az elmúlt egy év alatt sok pénztár díjstruktúrájában következett be változtatás, amit – annak ellenére, hogy ezt a kasszák szinte kivétel nélkül visszautasítják – nehezen lehetne másnak, mint díjversenynek nevezni. A Vitalitásnál például a korábbi 85 helyett 96, a Wellness esetében az alapdíjnál érvényes 50 és az e feletti összegekre szóló 90 százalék helyett az idén már egységesen 92 százalék kerül a befizetett forintokból az egyéni számlára – hogy csak a legmarkánsabb átalakításokat említsük.
A nagyobb összegek preferálása mellett akad (OTP, K&H Medicina, Gyógyír Egészségpénztár) a díjstruktúra egyszerűsítésére vonatkozó törekvés is. Ennek oka, hogy sokszor az ügyfelek nem látják át a feltételeket. Például: az MKB Egészségpénztár esetében az első ránézésre a befizetésekből elég sokat elvisznek a működési költségek. Abban az esetben azonban, ha havi négyezer forintos tagdíjbefizetést veszünk alapul, akkor az egyéni számlán átlagosan ennek több mint 90 százalékát jóváírják. A kassza egyébként már most jelezte, hogy jövőre tovább csökkenti a működési elvonás mértékét.
A korábbi várakozásokkal ellentétben a egészségpénztáraknál nem hogy felvásárlások és fúziók zajlanának, új szereplőkkel bővül a mai napig is a piac. A koncentráció – véli a Patika illetékese –, amely a nyugdíjpénztári piacot jellemezte, az egészségpénztári piacon is bekövetkezett, bár nem ugyanolyan mértékben. Ennek az oka valószínűleg a két pénztártípus különbözőségeiben kereshető (az egészségpénztárak lényegesen többfajta szolgáltatást nyújthatnak, így egymástól számos vonatkozásban eltérhetnek). A Medicover Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Kővári Szilvia kifejtette: a koncentráció elmaradása talán azzal is magyarázható, hogy a jogszabályi környezet nem teremtette meg egzakt módon azt a kormányzati szándékot, amely a pénztárakat egyértelműen az egészségügyi, egészségmegőrző szolgáltatások irányába tereli. Kővári szerint végül azok a pénztárak lesznek életképesek a piacon, amelyek a fenti elvárást figyelembe véve kimagasló, jól szervezett szolgáltatást képesek tagjaiknak nyújtani.
Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár it-elnöke úgy gondolja, hogy a piac felosztása végeredményben a magán-nyugdíjpénztári piac felosztásához hasonlít majd, azaz néhány nagy, elsősorban pénzintézeti háttérrel rendelkező egészségpénztár lesz a meghatározó. A megalakuló egészségpénztárak – tette hozzá – számban sosem fogják elérni az önkéntes nyugdíjpénztárak számát, és a koncentráció is gyorsabban mehet végbe, mint az önkéntes nyugdíjpénztári szférában. Váradi Péter, a Credit Suisse Life & Pensions Egészségpénztár ügyvezető igazgatója is hasonlóan látja a helyzetet. Szerinte az ötezer fő alatti pénztárak eltűnnek majd, és több, erős tulajdonosi érdekkel nem rendelkező, de jól működő pénztár pedig a felvásárlás sorsára juthat.
