Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kutatói prognózisok szerint az elkövetkező egy év alatt akár megduplázódhat a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) hiteligénye. A kérdés csak az, hogy mik lesznek majd bankválasztásuk szempontjai. Kissné Földi Beáta, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) kisvállalkozói termékfejlesztésért és értékesítésért felelős ügyvezető igazgatója egy, a bankjuk megbízása alapján a Gfk kutatóintézet által készített, 1000 vállalatvezető véleménye alapján összeállított felmérésre hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyfelek a jelek szerint nem a hiteltermékek árazását tartják a legfontosabbnak, hanem az ügyintézés gyorsaságát, az ügyfélbarát kiszolgálást, illetve az ügyintéző szakmai hozzáértését. A helyzet ugyanakkor a szakember szerint a közeljövőben változhat, hiszen a támogatott hitelkonstrukciók megjelenésével párhuzamosan, az ügyfelek mind nagyobb része lesz hajlandó kicsivel több időt áldozni a hitelfolyamatra – a kedvezőbb törlesztési feltételek megtalálása érdekében.
Ami bizonyos: a banki alapszolgáltatások gyorsasága messzemenően a legfontosabb kritériumok között kap helyet a kkv-k döntéseiben – ehhez pedig a gyors hozzáférés biztosítása alapkövetelmény. Általánosságban elmondható, hogy a kkv-k egyre nagyobb fontosságot tulajdonítanak az elektronikus banki szolgáltatásoknak, mint ahogy az is igaz, hogy ebben az ügyfélszegmensben – szemben a nagybankok termináljaival – az internetbanki szolgáltatás a legtámogatottabb. A kkv-ügyfelek azért tartják fontosnak az elektronikus banki kapcsolatot, hogy a fiók bezárása után is tudják intézni pénzügyeiket – mondja Kissné Földi Beáta, aki szerint ugyanakkor rendkívül erős az igény a vállalkozókban arra, hogy a közelükben ott működjön választott bankjuk fiókja. E tekintetben – némi meglepetésre – Budapest tűnik a legalulbankosítottabb területnek: az egy vállalati ügyfélre jutó fiókszám a fővárosban a legkisebb. Ez arra vezethető vissza – véli a K&H ügyvezető igazgatója –, hogy Budapesten jegyezték be messze a legtöbb céget. Külön probléma, hogy a pénzintézetek a belvárosra összpontosítanak, a külső kerületekben a bankfiók-ellátottság még a közepes lélekszámú városoknál is rosszabb.
Meglepőnek tűnik az a tapasztalat is, hogy vidéken sokkal több vállalkozásnak van egyszerre több bankkal kapcsolata, míg a budapesti kis- és középvállalkozások hűségesebbek számlavezető bankjukhoz: először minden bizonnyal nála érdeklődnek a hitellehetőségek iránt is. Ebből következően a budapesti vállalkozások várják el leginkább a bankoktól, hogy minél szélesebb választékot kínáljanak nekik, legyen szó hitellehetőségről, számlacsomagról avagy – a vállalkozások pénzügyi helyzetének stabilizálódásával – megtakarítási lehetőségekről.
A hitelcélok tekintetében is jelentős eltérések mutathatóak ki országrészenként. Miközben a főváros környékén a vállalkozásoknak leginkább működőtőke-igényük van, addig a déli megyékben, Zala megyétől Békés megyéig egyértelműen a beruházási igény csalja a bankfiókokba a vállalkozókat. Érdekes megfigyelni azt is, hogy míg az ország nyugati régiójában lényegesen kamatérzékenyebbnek tűnnek a hitelfelvevő kisvállalkozások, addig az ország északkeleti részein inkább a hitelhez kapcsolható díjak és jutalékok aprólékos átvizsgálása alapján születik döntés a hitelfelvételről.
