Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós csatlakozás után átalakulás vár a magyar szakmai felelősségbiztosítási piacra, ám ennek a jogviszonyban résztvevők közül senki – sem a biztosítók, sem az érintett vállalkozások képviselői – nem örül. Az uniós tagság ugyanis középtávon biztosan a biztosítási limitszintek emelkedéséhez vezet, aminek következtében viszont jelentősen megugorhatnak a biztosítási díjak, valamint – a kockázatok növekedése miatt – a piacon még jelen lévő biztosítótársaságok közül több is dönthet úgy, hogy kivonul erről a szolgáltatási területről.
Déri Katalin, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) felelősségbiztosítási szekciójának vezetője szerint a jelenlegi helyzet meglehetősen kényes, hiszen számos jogszabály több tíz foglalkozás esetében írja elő kötelező jelleggel a szakmai felelősségbiztosítás kötését – ennek hiányában a tevékenység végzésére nincs mód. Egyes tevékenységek esetén a szükséges biztosítási összeget is a jogszabály tartalmazza, míg más területeken a piaci szereplőkre bízzák, milyen mértékű legyen a fedezet. A szakember szerint a változások egy része ekképp automatikus lesz – emelkedik a jogszabályi limit –, más területeken viszont a vállalkozások ítélik meg úgy, hogy nagyobb biztosítási fedezetre van szükségük.
A problémát az jelenti, hogy esetenként olyan nagyságrendű kárkifizetés a jellemző, amely más biztosítási ágazat területéről nem kompenzálható – állítja Déri Katalin. Az Allianz Hungária Biztosító illetékese szerint ez az oka annak, hogy a felelősségbiztosítási termékek egy része már ma sem olcsó. Ésszerű ugyanis az az elvárás, hogy az állomány eltartsa magát. A limitemelkedésre a jelenlegi bevételek nem tudnak fedezetet biztosítani.
A Mabisz illetékese szerint a magyar biztosítók jellemzően ma is kockázatarányos vagy annál kisebb biztosítási díjat kérnek. Ennek következtében aligha lehet arra számítani, hogy bármely uniós tagországban működő más biztosító kedvezőbb kockázatarányos díjat számítana ki abban az esetben, ha egy vállalkozás oda fordulna, illetve, hogy nem utasítaná el az ügyfelet, amennyiben a hazai biztosítók szerint vállalhatatlan kockázatokat rejtene az érintettel megkötött szakmai felelősségbiztosítás.
Déri Katalin szerint a nemzetközi szerepvállalást e területen jelentősen nehezíti majd az eltérő jogi környezet – a külföldi érdekeltségű biztosítóknak aránytalanul megdrágíthatja a kárrendezését, hogy a magyar szabályoknak megfelelően járjanak el.
Az eltérő jogrendszer más aspektusú veszélyeire hívja fel a figyelmet az uniós csatlakozás kapcsán Ertl Pál, az Uniqa Biztosító Rt. nem életágért felelős igazgatósági tagja. Mint mondja, a csatlakozás után gondot okozhat, hogy egyes tagállamokban olyan jellegű kockázatok is beletartoznak az általános felelősségbiztosítás körébe, amelyre itthon csak külön kezelt szakmai felelősségbiztosítás nyújtana fedezetet.
Persze a külföldön megszokott szolgáltatási elvárások előbb-utóbb beépülnek a magyar biztosítókkal szemben támasztott követelményekbe. Ertl Pál szerint a piac minden szereplőjének az az érdeke, hogy ameddig lehet, védjék a hazai piacot, hiszen a nyugati elvárások „beszivárgása” komoly díjemeléssel fenyeget. Ma még ugyanis a szakmai felelősségbiztosítások rentábilisnak számítanak, és épp ezért külön kezelhetők. Ha viszont ugyanolyan drasztikus limitemelkedés következik be nálunk is, mint például Ausztriában, az jelentős változásokat indukálhat a piacon.
Az Uniqa mindenesetre igyekszik megelőzni a későbbi bajokat: a biztosítótársaság a korábbiaknál óvatosabb kockázatelemzést vezetett be, aminek következtében megszigorították a kórház-felelősségbiztosítások, illetve a gyógyszer-kipróbálások felelősségbiztosítási vállalásait. Ez számos esetben a korábbi szerződés felmondásával járt.
